Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)

János király

„Fülöp király:

Angiersi nép, nyisd meg tehát kapud,

S ereszd be, akit megbékéltettél:

Mert Boldogasszony templomába mindjárt Meg fogjuk ülni a nászünnepélyt.”

Vizet ugyan nem találunk az idézetben, de van helyette egy templomunk, az angiers-i Boldogasszony templom. Boldogasszony Szűz Máriát rejti, akit szokás volt Holdon álló, ún. Napbaöltözött Asszonyként, Holdsarlós Madonnaként ábrázolni. Ez az angol Boldogasszony egy lehet a magyar ősvallás anyaistennőjével, Nagyboldogasszonnyal, akiben egy pogány kori Hold-kultusz nagy anyját tisztelhetjük. A moldvai csángóknál Babba Máriának hívják, és úgy vélik, hogy a Holdban lakik.

Ezen a helyen érdemes megjegyezni, hogy a darab női szerepei, szereplői közül talán Eleonórára illik leginkább a „nagy mama”-ság, hiszen Richárdnak, Arthumak és Blankának is a nagymamája egyszerre. Legnagyobb hatással mégis király fiára van, akit a háttérből mozgat, mindazonáltal nem elhanyagolható unokáira és a többi szereplőre gyakorolt ereje sem. Tudnunk kell, hogy a történelmi Eleonóra Franciaország Aquitánia tartományából származik, az Aquitánia kifejezés pedig magában rejti a régió vizes-Holdas karakterét. Van tehát egy földes karakterű Franciaországunk, benne egy vizes tartomány és egy „angolos város”: Angiers. Mi ez, ha nem egy újabb Shakespeare-i Jin-jang?

Anélkül, hogy mélyebben belebocsátkoznánk a darab nőinek ígéretes, pszichológiai vonatkozásainak értelmezésébe, észre kell vegyük, hogy fő riválisaink (János, Arthur) anyáinak (Eleonóra, Constantia) dominanciája összefügghet a „fiúk”, fiaik pipogyaságával (János király másik gúnyneve a Puhakardú volt). A két nő ugyanazt a Hold-minőséget hozza a darabba, egy archaikusabb, matriarchátusi szinten, mint amelyet Richárd Holdja képvisel egy újabb kori, férfiak uralta világban. Tény, hogy a darabban kettőjük halála egybeesik, történetesen április elsejére. Április elseje Hugó napja, lehet, hogy „húgai” voltak egymásnak? Vagy öngyilkosok lettek, mint Júdás, aki ezen a napon akasztotta fel magát? (Egyes elemzők feltételezik, hogy Eleonóra és Constantia egymástól függetlenül, „bánatukban” kezet emeltek magukra.) Bárhogy legyen is, mindenképpen összetartoznak, szegrőlvégről rokonai is egymásnak, ha nem is egészen vérségi alapon.

Más a helyzet Richárd (Filep) anyjával, Faulconbridge-névéi, aki, mint tudjuk, törvénytelen fiat szült, hűtlen volt férjéhez, és sokáig tit-32