Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)
Athéni Timon
került aztán díszül a bank „lógója”, az ország éppen aktuális, ki tudja hányszor devalválódott valutájának, az egy dinárosnak a műanyagból öntött felnagyított mása, jelezvén, hogy a „pénzház” lakója, a pénz, csakúgy, mint a házat látogató emberek is elértéktelenedtek, és nem a hitük miatt keresték fel a (zarándok)helyet, hanem a hitel reményében. Aztán, ahogy a pénz tovább romlott és az infláció hiteltelenné tette a hiteleket, az emberek is eladósodtak, meg az országnak is „lőttek”. Shakespeare Athéni Timonja arról (is) szól tehát, hogy miként alakult át a Nap pénzzé, hogy hogyan alakult át a szeretet és a jóság adásvétellé, a hit hitellé, a nő kurvává, hogy milyen módon tárgyiasul a szellem, a lélek anyagivá, alakul át a szent profánná, hogy istenen mi módon jelennek meg a pénzfoltok, valójában hullafoltok, amelyekhez vér tapad stb., röviden tehát azt vizsgálja Shakespeare, hogy miként működik a világ, ha pénz az isten... Csak találgathatjuk, hogy mi érdekelte jobban Shakespeare-t a történet kapcsán: Antonius, aki Timon szeretett volna lenni, vagy Athéni Timon, aki maga volt a pénz. Úgy tűnik, hogy a mesternek külön érzéke-viszonya volt a pénzhez, amelyet maga sem vetett meg, és kiszagolta, hogy merre érdemes kutakodni, ha az isteni pénznek szenteli művét. így jutott képzeletben az ókori Görögországba. Az első fennmaradt (pénz)érme i. e. 560- ból való és Lüdiában nyomták aranyból, alakja kerek volt, az egyik oldalán oroszlánfejjel. Lüdia ebben az időben a kisázsiai görög poliszok egyike volt, aranybányákban bővelkedett, s talán ennek is köszönhető, hogy itt jelent meg először a pénz. Érdekes, hogy 25 évvel a pénz megjelenése előtt, 585-ben napfogyatkozás volt Lüdiában, ami mintha előre jelezte volna, hogy a pénz megjelenésével a Nap elfeketül, eltűnik. A pénzt, az aranyat, az oroszlánt, a Napot és Görögországot különleges, titkos ősi kapocs csatolja egymáshoz, s mindez Shakespeare-nél Timonba koncentrálódik, aki történetesen athéni-görög. Időzzünk el még egy kicsit a görögöknél, hogy közelebb kerülhessünk Shakespeare Timonjához. 1829 óta elég sűrűn érik Görögországot pénzügyi válságok, ismételten adósságcsapdákba esik, és az állam nem tudja kifizetni kül- és belföldi hitelezőit. A jelenlegi (2016. június 27.) görög gazdasági válság egyben euróválság is, vagyis az eurónak mint pénznek a válsága, és Európának mind földrésznek a válsága... Az Oszmán Birodalom Bizánc elfoglalásával menekülthullámot idézett elő a gazdag művelt görögök körében, akik pénzt, ókori görög tu141
