Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)

Láncz Irén: Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken

Láncz Irén Penavin Olga gyűjtöútjai a Muravidéken Penavin Olga (1916-2001), az Újvidéki Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének taná­ra 1960 augusztusában járt először gyűjtőúton a Muravidéken. Végh Józsefnek az 1959-ben megjelent Őrségi és hetési nyelvat­lasza adta számára az indítékot, hogy felkeresse azt a térséget, melynek magyar ajkú lakossága a nyelvatlaszban bemutatott nyelvjárást beszéli, kutatásai pedig, mint írta, érdekes meg­figyelésekre és összehasonlításokra adtak alkalmat. Penavin Olga 20 településen gyűjtött, az eredmény pedig A Jugoszlávi­ai Muravidék magyar tájnyelvi atlasza, mely a Magyar Nyelv­­tudományi Társaság kiadásában jelent meg 1966-ban (Penavin 1966). A muravidéki tájnyelvi atlasz a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványainak 116. kötete. A megjelenés helye bizo­nyítja, hogy a muravidéki nyelvjárási atlasz anyaga érdeklődést keltett Magyarországon is. Ez a tájnyelvi atlasz az első a sor­ban, melyet majd követ még jó néhány. Az atlasz megjelenése előtt, már a gyűjtés évében tanul­mányt közölt a Tanárnő a BTK évkönyvében, a Godišnjakban A szlovéniai nyelvatlasz tanulságai címmel (Penavin 1960). A tanulmányból megtudjuk, hogy az atlasz készítésekor a nyel­vi dinamizmusra volt tekintettel. „A nyelvi alakok mozgását, a nyelvi jelenségek alakulását, a nyelvi erők harcának kimenete­lét, az egyes nyelvi jelenségek kölcsönhatását igyekszik tükröz­ni nyelvatlaszom” - írta a tanulmányban. (Penavin 1960; 37.). Céljaként határozza meg azt is, hogy bemutassa, milyen régi nyelvi jelenségeket őrzött meg a nyelvjárás, és milyen új ten­denciák figyelhetők meg benne. Azt tapasztalta, hogy a térség nyelvjárása közeledik a köznyelvhez. A tanulmány rövid össze­foglalót tartalmaz a hangtani és alaktani jelenségekről, vala­mint két szóföldrajzi kérdésről is találunk adatokat. A tanul­mány része 15 térképlap. Ezek összefoglaló térképek a mura­vidéki nyelvjárás markáns jelenségeiről (ö-zés, az é használata és az n palatalizációja, az á előtti a viselkedése, az á utáni a megfelelése, a j ~ gy megfeleltetés, a hangrendi illeszkedés az összetett szavakban és a szókapcsolatokban, a mássalhangzó-13

Next

/
Oldalképek
Tartalom