Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Irodalmi törekvések a Mura mentén

szerűség minden jellegét tartalomban és formában is magán hordozó szerelmi líra érzéki vonulata is megjelenik. Az ő nyomdokain és írói ösztönzésére fog hozzá sajátos és egyéni irodalmi arcélének, hangjának kimunkálásához C. Topiák János és e sorok írója is.

Visszatérve a dolgozat elején említett 90-es évekre, amikor a kiadványok és a könyvek számában háromszoros, s a műfaji változatosságban is nagy előrelépés történt.

Főleg a prózai művek tekintetében észlelhető nagy előrelépés a hagyományos elbeszéléstől (Szórni Pál, Varga József) a novellairodalom felé (Bence Utrosa Gabriella) a gyermekverstől (Varga József) a mai korszerű meséig (Bence Utrosa Gabriella).

A valóságirodalom területén is változatos műfajú és színvonalú művek láttak napvilágot, a frontnaplótól (Vida István), a néprajzi hitelességű szociográfiáig (Göncz János, Szabó Mária). A helytörténeti kutatások terén is bővülés észlelhető a tipikus „mindenes“ falumonográfiától az egyházi életig és a szőlőművelési kultúra Lendva-vidéki meghonosodásának nyomon követéséig (Varga Sándor, Pivar Ella, Göntér János). így a leltár egy cseppet sem lehangoló, hiszen immár 100-nál több önálló kiadvány jelzi ennek az irodalomnak a létjogosultságát.

Továbbra is él a kétkedés, én ezt „teremtő dilemmának“ nevezném: ennek ívét alkotói szempontból Tóth Árpáddal „a lélek balga fényűzésétől“ a világteremtő eszmékig, az olvasói szempont szerint József Attilával a valamiféle új, „idegnyugtató felhőjátéktól“ az idő ,jó eltöltésének“ módjával bezárólag lehetne megfogalmazni. Mindkettőre egyformán szükség van, illetve szükség volna!

Zágorec-Csuka Judit, Göncz László, Kovács Attila (történelem-szociológia-szociográfia), néprajzi (Halász Albert), Hagymás István képzőművészeti fejtegetései és filmelemzései egy-egy alkotás asztrálmítoszi jegyeinek felkutatásáig (lásd: Fellini- könyvei). A történelem és néprajztudomány monográfiái igényű eredményei szerzői müvekben láttak napvilágot, Göncz László a két világháború utáni két évtized történelmi eseményeit veszi számba, Halász Albert pedig a jeles napok, népi ünnepek tárgykörben tett közzé figyelemre méltó tanulmányt.

58