Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén

Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén I. A Maribori Egyetem már megalakulása évében, 1975-ben olyan célki­tűzéseket fogalmazott meg alapítási okmányaiban, amelyek a térség (Eszak­­kelet-Szlovénia) gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítése, a szak­káderek képzése, az utánpótlás-nevelése mellett sürgeti a tudományos kutató­munka ösztönzésének szükségességét, ennek gyorsabb iramú fejlesztését is. Az egyetem tizedik évfordulójára készített katalógus egyik visszaemlékezésében olvashatjuk mindezt. A továbbiakban a szerző - az egyetemi gondolat egyik lelkes támogatója - azt fejtegeti, hogy elsősorban az alapkutatások kapjanak nagyobb hangsúlyt, mert ezek bizonyítják be - itthon és a világon mindenütt - az egyetemek létjogosultságát. Mindezek mellett olyan „gyakorlati hasznot“ is vártak a kezdeményezéstől, hogy közben bővül az egyetemi szakemberál­lomány, s így oktatókban sem lesz különösebb hiány. Az Egyetem mega­lapítását az is indokolta, hogy Maribor, a rohamosan fejlődő város olyan ter­mészetes hátterű terület központjában helyezkedik el, melynek vonzáskörében az ország lakosságának csaknem a fele él. A Maribori Egyetem Magyar Tanszékének megalakulásánál pedig kétség­kívül nagy szerepet kell tulajdonítanunk a kedvező politikai viszonyoknak is. Főleg az új, 1974-ben elfogadott Alkotmány és a törvényhozás, mely a gaz­daság kivételével a kisebbség szinte minden vitálisnak mondható tevékenységére kiterjedő jogokkal ruházta fel a Szlovén Köztársaságban élő mintegy 10 ezer főnyi magyarságot. A Maribori Egyetem Pedagógiai Karán ugyanis már az egyetemmé nyil­vánítás kezdeti folyamatában is jelen voltak azok a törekvések, melyek szerint a Szlovén Szocialista Köztársaság területén élő magyar nemzetiség, mely eddig csak alapfokon, tehát az általános iskolában részesülhetett magyar nyelvű oktatásban, az említett, különjogokat is tartalmazó Alkotmány elfo­gadása után középfokú, illetőleg felsőfokú, anyanyelvi képzést is követelhet­tek. Ezekből az következik, hogy a köztársaságban élő magyar és olasz kisebb­ség a kedvező politikai akarat következtében olyan jogokhoz juthatott, ami­lyeneket sem a többi köztársaságban élő kisebbségek, sem pedig a Kárpát­medencében élő magyarság képviselői máshol nem élvezhettek. Az időközben a szombathelyi tanárképző főiskolán megnyitott Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a két ország között időközben kialakuló jószomszédi vi­szonyok következtében, már nem volt akadálya, hogy létrejöjjön a Pedagógiai 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom