Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A kétnyelvű oktatás problémái Szlovéniában
nosságát. Ezért ez ellen az oktatási rendszer ellen kisebb számú személyeknek aggodalmai voltak.“ (vő. Varga 1979). Varga József tanár, a kétnyelvű oktatás szaktanácsosa pedig az oktatási rendszer meg nem valósulását elsősorban személyi okokkal magyarázza, ezért gyökeres reformot javasol: „Mi a teendő? Megváltoztatni a kétnyelvű oktatási intézményekben dolgozó nevelők pedagógiai, didaktikai, módszertani, pszichológiai, emberi stb. szemléletét! Megkövetelni tőlük a törvénybe iktatott munkaformák és tananyag maradéktalan alkalmazását a két nyelv szellemében!“ A személyi okok mellett az illetékes „köztársasági oktatási fórumokat“ is felelősség terheli, mert „mindig megegyezéseket kerestek, hogy a kétnyelvű oktatás rendszerünkben egyre gyakrabban megmutatkozó nézeteltéréseket enyhítsék, vagy eltussolják, nem nézve bátran szembe (...) az elfogadhatatlan állapotokkal.“ (vö. Varga 1996). Ennyit tartottunk fontosnak elöljáróban elmondani a kétnyelvűségről, mely a 4 évtized alatt gyakran került a támadások kereszttüzébe. A hatvanas évek végén a szlovén értelmiségi emelte fel szavát ellene, a rendszerváltás után pedig a magyar értelmiségi sürgetett gyors reformokat a kétnyelvű iskolarendszer demokratikusabbá tételére. Ekkor meg is történtek az első lépések, amelyek megkésettnek, ugyanakkor elégtelennek bizonyultak. A probléma lényegére Kontra Miklós említett tanulmányában tapintott rá, rádöbbenve arra, hogy a kétnyelvűség és a kétnyelvű iskola a történelmi emlékekkel terhes fogalom, „...ha belegondolunk, hogy a trianoni határokon túlra került magyarság a kétnyelvűséggel kizárólag mint az anyanyelvét kiszorító jelenséggel találkozott. (...) Miként olyan iskolát sem sokat látott életében, amelynek nem a kisebbségi magyarok beolvasztása lett volna a célja. A többségi államhatalmak az iskolákat mindig a nemkívánatos kisebbségek asszimilálására használták. Bizonyos különbségek - egyes korszakok között is, de az államok között is - csak a megvalósítás formáinak keménységében fordultak elő.“ Történelmi kitérő A II. világháború utáni években a Muravidéken párhuzamos magyar és szlovén tagozatokban folyt az oktatás. Ma már vitathatatlan tény, hogy az új oktatási rendszer demokratikusabb volt, mint a két háború közötti, amikor a magyar nyelvoktatást nem engedélyezték, de a magyar tannyelvű iskolák így is hátrányos helyzetbe kerültek. Első helyen említendők a rossz anyagi körülmények, amelyek miatt lehetetlen munkafeltételek alakultak ki. Ezzel szinte együtt és az előbbiek következményeként alakultak ki a még ennél is 31
