Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

A szlovéniai magyarság

októberében sugározták szlovén kollégák közreműködésével. A havonként jelentkező, félórás, magazin jellegű műsor két évvel később átkerült a Ljubljanai TV muraszombati szerkesztőségének hatáskörébe, melynek munkatársai - tekintettel arra, hogy a magyar nyelvet nem is beszélték - nem mindig tudták ellátni feladatukat. A kilencvenes évek elején széles körű akció indult a magyar tévéadások kérdésének rendezésére. Mind a Szlovén, mind a Magyar Televízió vezetősége hajlandóságot mutatott arra, hogy Lendván TV-stúdiót létesítsen, természetesen a felszerelés és a berendezés, valamint a szakemberállomány költségeit is vállalva. A stúdiót 1992 őszén adták át, azóta a Hidak- Mostovi TV-adás itt készül, műsorideje heti fél órára bővült.15

4.3. Tudomány, művészet, könyvkiadás

A szlovéniai magyarság önálló életében művészeti téren nem tudott az erdélyihez vagy a felvidékihez hasonló, önálló szellemiséget prezentáló müveket létrehozni, de főleg a képzőművészet és az irodalom terén már a muravidéki magyarságnak is van néhány jelentős alkotója. A kibontakozó irodalmi élet ismérvei már közel három évtizeddel ezelőtt irodalom teremtő szándékkal vannak jelen, mint a muravidéki magyarság művelődési tevékenységének elvitathatatlan és legfőbb értékei. Az „áttörésre“ azonban még várni kell. Ha a muravidéki könyvkiadás mennyiségi mutatóit vesszük szemügyre, az eredmény csöppet sem lehangoló: az elmúlt évtized folyamán évente négy-öt szépirodalmi és egyéb, tudományos jellegű mű látott napvilágot. A szépirodalmi jellegű könyvek mellett helytörténeti és néprajzi tárgyú kiadványok is megjelentek. A tudományos irodalmat a különböző dialektológiai munkák képviselik. Itt jegyezzük meg, hogy a Maribori Egyetem Pedagógiai Karának Magyar Intézetében is csak az utóbbi évtizedben indult meg a kutatómunka. Rendszerességről azonban itt sem beszélhetünk.16

A művelődési és az egyesületi élet megszervezése, a könyvkiadás és az egyéb anyanyelvápolással és identitás-megtartással összefüggő tevékenység az 1994-ben megalakult Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetre hárul. Főleg a műkedvelő tevékenység rendkívül szerteágazó és sokszínű. Az intézet a működéséhez szükséges anyagi eszközöket az állami költségvetésből kapja.

Az irodalmi, a tudományos és a művelődési élet eredményei az 1988 óta évente kétszer jelentkező Muratájban és a három és fél évtizedes múltra visszatekintő évkönyvben, a Naptárban jelennek meg.

20