Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

A muravidéki magyarság a 90-es években ismét „ütköző zónába” került, amikor a Szlovén Köztársaság is a Jugoszláviából való kiválás mellett döntött. Szerencsére, ez kisebb megrázkódtatást jelentett az új államalakulatnak és kisebbségének mint a szomszédos Horvátországnak vagy a többi, önállósulást választó volt tagországnak. Az új nemzetállam, Szlovénia a kétnyelvűség közegében élő magyar lakosságnak is jelentős politikai, oktatási és kulturális önállóságot biztosított, részben kiteljesítve a korábbi, kétségtelen meglévő kissebségi jogokat. Ez tette lehetővé, hogy az utóbbi években a térségben olyan pozitív változások következtek be, amelyeknek hatása számos területen érzékelhető. Annak ellenére így van ez, hogy az itt élő magyarság létszáma szinte évről évre fogyatkozik. Mintha ellentét lenne fölkínálkozó, mind sokszínűbb lehetőségek és az identitást megtartó belső erők között. Nos, többek között erre is keresi a választ ez a Bence Lajos válogatott írásaiból összeálló kötet, amely igen alaposan tekinti át a helyze-tet, a Trianon utáni történelmi körülmények változásait, a két nyelvű oktatás problémáit, a Maribori Egyetemen folyó hungarológiai kutatásokat. Vagy ami a legdöntőbb: a megmaradás esélyeit. Az általános kép nem túl rózsaszínű. De kötet mégis azzal sugall optimizmust, hogy felmutatja: amint a lehetőségek kinyíltak, az itt élő alkotó értelmiségiek hihetetlen pezsgést teremtettek ezen a tájon. Felfedezték az elfeledett (elfeledtetett) kulturális múltat, értékeit mint Zala György, Vlaj Lajos felszínre hozták, könyvekben, vagy a Muratáj lapjain publikálták. Bence Lajos - aki költőként is jelentős hűséges krónikásként, mérlegelőként, kritikusként figyelemmel kísérte az itt kibontakozott szellemi folyamatokat, alkotói pályákat, műveket, műhelyeket, s több alkalommal az áttekintés, a korszakolás, az összegzés megfogalmazására is vállalkozott. Ebben a széles kulturális panorámában az is megjelenik, hogy az itteni írástudók, képzőművészek, művelődésszervezők számos érintkezési pontot találtak a szlovénség kultúrájával, és közvetítő szerepét vállalták műfordítással, információval, rendezvényekkel az anyaország felé. A hazai olvasót talán (kellemes) meglepetés érheti, hogy a legkisebb magyar kisebbség (értelmisége) a Muratájon milyen elánnal őrzi magyarságtudatát, mi-lyen hihetetlen produktivitással válaszol az őt érő kihívásokra. Számos tekintetben mintát és példát adva a más országokban élő magyar kisebbségnek. Mindenképpen Bence Lajos érdeme, hogy a legkülönbözőbb forrásokból „összegereblyézve” a tudnivalókat, lelki-érzelmi tápanyagot ad mindannak határon innen és túl -, aki kötődéseit meg akarja erősíteni a magyarsághoz a XXI. század Európájában.