Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

Itt voltak az oroszok

“majorkánál”, tehát a mi első szobánkban, amelyben cseresznyefából készült gyönyörű új bútor volt, naponta gyűléseztek a tisztek. Mi, gyerekek egyszer a verandáról belestünk az ablakon. A függöny szétfejtett pelenkaanyagból készült. Félfüggöny volt, melynek a felső és alsó részét csipke díszítette. Anyám ügyesen megvarrta, így szépen mutatott az ablakon. Alul és felül drótra volt húzva. Oldalt kissé félreállt az ablakkerettől, így ott bekukkanthattunk a szobába. Bizony volt olyan megbeszélésük is, amikor a tiszt a “majorkával” az ágyban heverészett csizmástól. Ezért aztán este, amikor a közlegény férjjé változott, sokszor verekedett a házaspár. Ezt alaposan megérezte a szép bútor.

Anyámat közben beszervezték a tiszti konyha pékjének, a harmadik szomszédban lakó Mári néni pedig a szakácsuk volt. Üzengettek is egymásnak az asszonyok, hogy nyugodtan lehet enni az ételből és a kenyérből. Flozzánk a katonák mindig olyan búzalisztet hoztak, hogy a belőle sütött kenyér majd elrepült. Nagyon finom volt. Csak jóval később, Bácskában láttam és ettem ehhez hasonló fehér kenyeret. A faluban nem vittek el semmit, máshonnan szállították a húst, és a lisztet és más egyebet. A mi “majorkánk” mégis kivételezett, mert a szekrényünkből kivette anyám mutatós hússzínű szövetruháját, melynek az eleje rakott volt. Minden háznál elégedettek voltak a tisztek viselkedésével, de a mi tiszt45