Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

A csomag

közeledett a karácsony. Ezért Annus magára dob­ta a háriszkendőt, felöltöztette a kisfiát, és elin­dultak Gyertyánosba. Mariskával, az ura testvéré­vel és a sógorral megbeszélték, hogy szombaton eljönnek hozzá, és levágják a kocát. így is történt. Azért szép szalonnája volt. Minden apró darabot feldolgoztak. Mindent úgy csináltak, ahogy a gaz­da tette volna. A munka végeztével a háziasszony magára maradt gondolataival. Elhatározta, hogy küld csomagot az urának. Másnap megvette az élesztőt és a csokoládét. Zserbószeletet sütött, mert az ünnepen a húsféleség mellé ez is dukál. A boltból hozott skatulyába rakta a pecsenyét, a sza­lonnát, a süteményt, és még egy pár alma is mellé­je fért. Elvitte a postára. Elazafelé menet meleg­ség járta át a szívét, amikor az urára gondolt. Ott­hon villámcsapásként ütött belé a fájdalom. Kará­csony után, az újév előtti héten Julinak is kellene csomagot küldeni. Szegény gyerek mennyire meg­örülne neki - ábrándozott az anya. De hogyan, amikor az utolsó dinár is elfogyott. Szinte holdkó­rosként járkált az udvaron. Este fáradtabb volt a lelke a testénél. A rózsafüzért morzsolta az ujjai között, de nem tudott az imára összpontosítani. Szüntelenül a kislányára gondolt, akinek úgy sze­retne egy kis örömet szerezni.- De jó volna, ha itthon lenne Pali, ő mindig ki tudott valami okosat találni - töprengett Annus. Úgy elöntötte a fájdalom, hogy hangosan felzokogott. A gyerek a szomszéd ágyon felült, és ijedten kér­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom