Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Tizenharmadik levél: Nem történt meg a csoda
taltam, többnyire ezt, persze voltak élmények, amelyek másról szóltak, pl. a kárpátaljai utunk és vendégszereplésünk a magyarság egyik legkeletibb csücskében, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket ismeretlenül is, mint egy muravidéki falu népdalkörét és a falu vezetőségét. A népzene összekötött bennünket. Ha úgy nézem, a magyar zene művészete határtalan, de ez már nem politika. Az is szempont, hogy a muravidéki vagy szlovéniai magyarok mennyire gazdagok, és mások mennyire tartanak bennünket gazdagnak? Általában erre az a válasz, hogy jól élünk. De ez nem minden, pénzen lehetetlen sok mindent megvásárolni, pl. a gondolkodás képességét, habár akiknek van pénzük, lefizethetik a tanácsadóikat is, ez is megoldható, de ez mégsem az ő gondolkodásuk lesz. Viszont a gazdagok nem gyámoltalanok, egészségesebbek, mert megfizethetik a betegellátást, és erősek, mert különben sem lenne pénzük. A szegények mindig erőtlenebbek. Nem tudom, hova is helyezzem magamat. Ölellek és csókollak, Júlia Lendváról 93
