Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Kilencedik levél: Az energiamegmaradás törvénye szerint
ség egy részének kiszorulását jelentené nemcsak a kulturális, hanem a szociális fejlődésből is. Valami ilyesmiről beszélgettem még a professzorral, de be kellett menni az előadótermekbe, és szétváltunk. Az embernek a magánéletében, de ugyanúgy a közösségeknek a közéletben is, néha meg kell állnia, vissza kell tekintenie az eddig megtett útra, körülnézni, számba venni az új kihívásokat, lehetőségeket, és ezek után kell megfogalmaznia a jövőre vonatkozó programokat. Egyéneknek, családoknak, nemzeti és szociális, vallási vagy éppen foglalkozási közösségeknek egyaránt. Mi volna az én problémám? Az, hogy nincsen egy megfelelő csapatom. Az Országgyűlési Könyvtárban ennek ellenkezőjét éreztem, hogy mégis volt egy csapatom, de nem kizárólag a Muravidéken, hanem a Kárpát-medencében. És, hogy értik, vagy megértik, amit mondok. Ki szeretném szélesíteni ezt a szakmai kapcsolatot Brassóig, Nagyváradig, Kolozsvárig, Somorjáig, Asztélyig, Zentáig és Szabadkáig, mert onnét jöttek a fiatal könyvtárosok. így valahogy könynyebb lesz elviselni. A szakmai magányomat. A magyar kormány mégis jól fogta fel, amikor egy ilyen szakmai jellegű egyhónapos ösztöndíjat hozott létre. Ezt jól célozta meg. Bennem is felkeltették az igényt, hogy valahova tartozzam. És volt folytatás, jöttek a fiatalok is. Hinni kezdtem újra saját magamban. Az emberi méltóságomhoz és önbecsülésemhez ez is hozzá kell hogy tartozzon. Hinni kezdtünk végre magunkban, egymásban és a közös akaratunk erejében: hogy magyar könyvtárosok vagyunk a határon túlról és ez felemelő. Ezt így csoportosan a Magyar Országgyűlési Könyvtárban éreztem. Jó helyen és jó pillanatban. Mi hittünk a szeretet és az összefogás erejében! A nemzetet is szükséges építeni! Az erre való igény mindig is megvolt bennem, de nem mindig engedték csinálni, amit szerettem volna ezen a területen. Eszembe jutott még valami fontos dolog Tormay Cécile híres füveskönyvéből, amelyet egyik nap vásároltam éppen a Magyar Országgyűléssel szembeni könyvesboltban, majd esténként olvasgattam a szállodai szobámban. O így látta Széchenyi István szerepét és küldetését a magyar történe70
