Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Huszonkettedik levél: Ha Lendvára gondolok
tak fel. A művész a szólásra emelkedő, higgadtan, szívósan érvelő politikust egyszerű vonalú, polgári öltözetében mintázta meg. A szobor hitelesen közvetíti a deáki életmű lényegét, a polgári Magyarország születését. A millenniumi emlékmű, amely Budapesten a Hősök terén látható, Zala György élete főművének tekinthető, hiszen a magyar szobrászat legjelentősebb, méreteiben is egyedülállóan monumentális emlékműve. A művészt az az eszme vezérelte, hogy Magyarország ezer esztendős történetét áttekinthetően szimbolizálja úgy, hogy a legegyszerűbb ember is megértheti. így ábrázolta Árpád vezér lovasszobrát, a magyar vezéreket és királyokat, kezdve Szent Istvántól Ferenc Józsefig, valamint Gábriel arkangyalt a magyar koronával és az apostoli kettős kereszttel a magasban, s ezzel a szoborral elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. Zala György alkotta meg gróf Andrássy Gyula lovas szobrát, amelyet Ferenc József avatott fel 1906-ban Budapesten az Országház déli szárnyánál, a mai József Attila szobor előtt. Zala György személyesen ismerte Andrássyt, ezért díszmagyarban, nyugodtan léptető lovon ülve örökítette meg a kiegyezés miniszterelnökét. Király Ferenc lendvai szobrászművész készítette Zala György mellszobrát, amely jelenleg Lendván, a Zala György téren látható, a város központjában, a Lendvai Színház előtt. Ezen a helyen a lendvaiak méltón emlékeznek az európai hírnevű magyar szobrászra, Zala Györgyre. Kultsár György 1573-ban Alsólendván kiadott, A halálra való készöletről rövid tanóság című kötetének újra megjelentetése 2007-ben nemcsak az itt élők ünnepe, hanem az egész magyar irodalomé. A kötet a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Lendvai Galéria-Múzeum támogatásával. Zaklatott, külső és belső feszültséggel terhes időben született meg a Muravidék nyugat-dunántúli lankáin az első nyomtatott magyar könyv. Kultsár György prédikációs kötete megérdemli az újrafelfedezést, mert régies nyelve ellenére ugyanúgy szól a 154
