Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Tizenhatodik levél: Álmomban Szűz Máriával találkoztam
szöveget, akkor tartalmilag is kell értelmezni a szöveget. Akkor döbbentem rá a következő tételre, nevezetesen a pszichés determinizmusra, amely Freud másik fontos megállapítása volt. Szerinte minden megnyilatkozásunkat, még véletlen melléfogásainkat, nyelvbotlásainkat, álmainkat is meghatározza, befolyásolja a tudattalan. Az álomelemzés is alkalmas a tudattalan folyamatok és a tudattalanban létrejövő konfliktusok feltárására, vagyis tudatba emelésére. Lehetséges, hogy egy nagyon régi, talán kamaszkori élményem kötődik Szűz Mária képéhez és szerepéhez. Erre a következő volna az egyik lehetséges magyarázatom. Hogy ne feledjem el, valamikor nagyon régen, kamaszlány koromban, apáca szerettem volna lenni, hogy miért, ne kérdezd. Magányos voltam. Általában délutánonként kiültem a szomszédban levő kápolna bejárati lépcsőire és olvasgattam. Ha jól emlékszem, szépirodalmat, regényeket. A kápolna közelsége megnyugtatott, néha be is mentem, ha nyitva hagyták a takarítónők, és bent olvastam, vagy felmentem az oltárhoz és a szószék előtt valamilyen prédikációt tartottam az igazságtalanságokról, amelyeket tapasztaltam akkor az életemben. Merész voltam, de ezt senki nem hallotta, senki nem látta, csak az Isten. Volt bennem valami elkötelezettség, ami ez irányba vihetett volna, de nem volt támogatóm és biztatóm. Olyan titkos vágyam volt, de erről nem tudott senki. Tudnék szerényebben is élni, esetleg egy kolostorba is be tudnék vonulni, ha nem lenne családom. Szerintem ehhez szerénység is kell, s bennem megvan. Ki tudja, a tudattalanomban benne volt Szűz Mária képe, akit szentként tiszteltem, mint Jézus Krisztus anyját. A férjem is papnak készült, de két év után kilépett a papneveldéből, elhagyta a szemináriumot. Hazajött, s folytatta a tanulmányait egy gimnáziumban. Van a mi kapcsolatunkban is valami megmagyarázhatatlan, ami talán a megelőző életünkből húzódik, de nem tudatos szinten. Az is lehetséges, hogy én már voltam apáca, ő meg még nem volt pap, de most a család gyötrelmes nehézségeivel kell szembenéznünk, mivel eddig nem volt és ezután sem lesz ilyen tapasztalatunk. Egy apácának nem lehetett gyermeke, lásd a szülés nehézségeit, 112
