Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga
Szervezettség, Organiziranost, önkormányzatok samouprave A kilencvenes évek első felében bekövetkezett szlovéniai önkormányzati reformig a fenti települések az egykori muraszombati községhez, azaz járáshoz tartoztak (Szlovéniában a község ma is egy közigazgatási egység vagyis önkormányzat területét jelenti, amely több települést - várost és falut egyaránt - felölelhet, tehát nem azonos a hagyományosan, és főként Magyarországon meghonosodott község fogalommal. A járás fogalom használata tehát jogi szempontból nem indokolt, azonban a könnyebb érthetőség miatt alkalmanként használjuk ezt a megnevezést.). Szlovéniában egykor (a hatvanas évektől) a muraszombati a legnagyobb járások egyikének számított, azért területén különböző jellegű tájegységekkel találkozhattunk. Az őrségi magyarlakta falvak az említett járás északkeleti csücskében helyezkedtek el, és fejlettségi szempontból a járás legfejletlenebb területeként tartották őket számon. A falvak lakossága a nyolcvanas évek közepére elöregedett, mivel a fiatalok másutt keresték a megélhetés lehetőségeit. A földművelésre természeti adottságai révén már amúgy is kevéssé alkalmas területet sem állami, sem Do reforme lokalne samouprave v Sloveniji v prvi polovici devetdesetih let so zgoraj našteta naselja spadala v nekdanjo murskosoboško občino oziroma okraj. (V Sloveniji pomeni občina tudi danes upravno enoto ali področje samouprave, ki lahko vključuje več naselij, mest in vasi, torej ni identična s tradicionalnim in predvsem na Madžarskem udomačenim pojmom občine. Uporaba pojma okraj torej s pravnega vidika ni upravičena, toda zaradi lažje razumljivosti to poimenovanje uporabljamo priložnostno.) Murskosoboška občina je nekoč (od šestdesetih let dalje) veljala kot ena največjih občin v Sloveniji, zato se na njenem območju nahajajo raz-4