Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)

Dr. Nagy Zoltán: Történelmi áttekintés / Zgodovinski pregled

kor a települést mindössze 5-6 azonos nevű család lakta. Könyeházát a XVI. századtól Kotormányszegnek nevezték. A Könye nemzetség az idők során elsősorban a hodosi plébániához tartozó településekre rajzott ki.

1550-ben a jobbágyszolgáltatásokat rögzítő Batthyányurbáriumban a robot alól mentesített szabadosok között találkozhatunk velük. Csak a nagy szakértelmet kívánó ácsmunkákra voltak kötelezhetők. Ekkor Hodoson Könye Péter szabados ács, míg 1659-ben Könye András, János, Márton, Gergely és Péter ácsok neveit olvashatjuk. Egy évszázaddal később, 1767-ben, a Mária Teréziákon úrbérrendezés idején Könye János, Adám, Márton, ifj. Mihály, id. Mihály és János bognár élt itt, Kapornakon pedig Könye Ferenc lakott. A XIX. században kirajzásuk teljessé vált, majd minden őrségi faluban találkozhatunk nevükkel.

niku in na Hodošu, je pokolenje Könye sodilo med najstarejšo in najuglednejšo družino ob reki Krki. Zasledimo jih že leta 1463. v zapisu na pergamentu, spisanem ob obhodu meje na odredbo Kralja Matjaža. V dokumentu navedeno naselje Kynehaza je po njih dohilo ime. Takrat je tu živelo 5-6 družin z enakim imenom. Naselje Könyeháza so od XVI. stoletja imenovali Kotormányszeg. Pokolenje Könye se je pozneje razširilo v naselja, ki so spadala k hodoški župniji. Leta 1550 jih v Batthyányijevem urbariju o tlaki srečamo kot prave svobodnjake, osvobojene tlake. Dolžni so bili opravljati le tesarska dela, ki so zahtevala veliko strokovnega znanja. Takrat je na Hodošu tesar svobodnjak Péter Könye, medtem ko lahko 1659 preberemo imena tesarjev Andrása, Jánosa, Mártona, Gergelya in Pétra Könye. Sto let pozneje, leta 1767., v času urejanja tlake Marije Terezije, so tu živeli János, Adám, Márton, Mihály ml., Mihály starejši in kolar János Könye, v Krplivniku pa je živel Ferenc Könye. V XIX. stoletju so se razkropili že povsod in njihovo ime lahko srečamo v vsaki vasi Orséga.

37