Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Dr. Nagy Zoltán: Történelmi áttekintés / Zgodovinski pregled
Történelmi ÁTTEKINTÉS Zgodovinski PREGLED Hodos-Kapornak- Bükalja históriája Zgodovina Hodoša, Krplivnika in Bükalje A TÖRTÉNELMI ŐRSÉG FŐBB JELLEMZŐI A középkori Magyarországot leginkább két oldalról fenyegette veszély. Délkeleti irányból megszervezték a székelyek védelmi rendszerét ahol is a magyar államhatalom a honfoglalás után a határ védelmére létesítette az őrségeket. A határvidék védelmét a gyepűket őrző, katonai szervezetben élő, ezért kiváltságokat élvező közösségek látták el. Békeidőben a kereskedelem ellenőrzése, a vámos feladatok ellátása is rájuk hárult. Külső fegyveres támadás esetén fegyverrel szolgálták a királyt, az ellenség feltartóztatása volt a feladatuk, míg az ország nemeseit nem mozgósították. Csapataik könnyűlovasságból állottak, ezek parancsnoka az őrnagy volt. Jogállásuk alapján a várnépekhez hasonlítottak, de a jobbágyokénál lényegesen szabadabb állapotúak voltak. A népesség számának gyarapodásával fokozatosan elfoglalták az addig lakatlan gyepűket. Pomembnejše značilnosti ZGODOVINSKEGA OrsÉGA Srednjeveški Madžarski je nevarnost grozila predvsem z dveh strani: z jugovzhodne smeri - tu so organizirali obrambni sistem Székelyev, kjer je madžarska državna oblast po naselitvi ustanovila őrség za obrambo meje. Obrambo obmejne pokrajine so opravljale skupnosti, ki so čuvale obrambni pas (gyepű) in so živele v vojaških organizacijah, zaradi česar so uživale določene privilegije. V mirnem obdobju so opravljale tudi nadzor trgovine in imele carinska pooblastila. V primeru zunanjega oboroženega napada so kralju služile z orožjem, njihova naloga je bila zadržati sovražnika, dokler v državi 20
