Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga
nyelv mint első nyelv (anyanyelv) szerepel. A Magyarországhoz tartozó őrségi települések és az elcsatolt falvak lakosságát szoros rokoni, mentalitás- és életmódbeli szálak kötik egymáshoz. Azonban hosszú évtizedek során mesterségesen szakították meg a tájegységen belüli természetes kapcsolatokat (vasfüggöny időszaka, a határátkelő nélküli időszak stb.), aminek súlyos következményei lettek. A szlovén-magyar határ két oldalán elterülő falvak az említett időszakban jelentős mértékben elidegenedtek egymástól (ez a jelenség a magyarság erőteljesebb beolvadására ugyancsak kihatott), ami nagy mértékben csökkentette az együvé tartozás, a régióhoz való tartozás tudatát, és csak a nyolcvanas években kezdődtek ismételten kialakulni a közvetlen baráti és közösségi kapcsolatok. A jelenlegi együttműködés azonban ismét szerteágazó, sokszínű és baráti, ezért kulturális és idegenforgalmi szempontból a jövőben is egy régióban lehet gondolkodni. ki jih starši v prvi razred dvojezične osnovne šole vpišejo v razred, kjer je madžarski jezik prvi jezik (materni jezik). Prebivalce naselij Orséga na madžarski strani in k Sloveniji priključenih vasi vežejo tesne sorodstvene vezi ter mentaliteta in način življenja. In vendarle so bili naravni stiki znotraj pokrajinske enote dolga desetletja umetno pretrgani (obdobje železne zavese, čas brez mejnih prehodov...), kar je imelo težke posledice. Vasi na obeh straneh slovensko-madžarske meje so se v omenjenem obdobju zelo odtujile druga drugi tudi (to je vplivalo na še močnejšo asimilacijo Madžarov), kar je v veliki meri zmanjšalo zavest o skupni pripadnosti in pripadnosti regiji. Sele v osemdesetih letih so se ponovno začeli oblikovati neposredni prijateljski in skupnostni stiki. Sedanje sodelovanje pa je spet razvejano in prijateljsko, zato je mogoče s kulturnega in turističnega vidika tudi v prihodnje razmišljati o enotni regiji. 15
