Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)

A földrajzi nevek változása

1913: Zalagyertyánosi major (Hnt.) - Major (Gyertyános). — 1864: Mill parrag T. Cs. . UT. ) - Farag (Csente). — 1864: Nagymező (T. La.),

Nagymezei (Pesty) ~ Rövid-Nagy-mezzil, Hossz i-Nagy-mezzü (Lakos). 1869: Víz-köz (T. Cs. ) - Hosszi-Visz-köz (Csente). — 1864: Alsó és Felső öjtomás dillő (T. L. ), talán Idevonható 1894: Tamáskut (Belloslcs: Nyr. XXIII, 48) - Uj-Tamás (Lendva). — 1860: Vágás (T. V.) - Uj-Vágás (Völgyifalu).

6. Egyébb szemben állások a névpárokban: 1910: Alsószigeti d. (Belloslcs: Nyr. XXXIX, 187-9) - Sziget-mezzü (Petesháza). — 1854:

Bakó alia és törvényfal (T. 01.), 1863:bakő aljai (Pléb. ), 1864: Bakó

alján dűlő (T. L. ), Felső és Alsó Bakó aljai dűlő (T. L. ), 1885:

bakóaljai (Spitzer: l.h.), 1894: Bakoalla (Bellosics: Nyr. XXIII, 48) - Alsó-Bakó, Felső-Bakó (Lendva). — 1864: Felső hegyi szőlő "messze

terjedő kilátással és jó italú borokkal kedveskedik, ahol a hegy alant egy köböl álló forráskút van" (Pesty) - Fősii-hégyi-hosszi-szőlil (Dobronak).

C) Eltérő szemlélet tükröző névpárok: Az idetartozó nevek megalkotásában az elnevező közösség ugyanannak a földrajzi objektumnak más-más sajátságát vette figyelembe. A párhuzamos névadásnak mindkét típusára találunk példákat, vagyis megemlíthetünk két nyelven belüli és egy nyelven belüli párhuzamos neveket egyaránt (vö. tőlem HITK. 18. sz. 18-21), továbbá előfordul a többszörös névadásra valló szembenállás is (vö. uo.). —1881: Hosszú lapáczi, Lapáczi dűlő (T. G. ), 1864: "Szántóföld s Rét a Lapáczi dűlőben" (ALUTk.) - Alsó-Lapác, FösU-Lapác (Göntérháza): korábban mérete, ma helyzete alpján differenciálják a területet. — 1864: Telekalja (T. R. ) ~ Besü-telek (Radamos);

párhuzamos névadás eltérő nyelvi megformálással: mindkét név azt fejezi ki, hogy a Teleknek ez a része a belterülethez közelebb van. — 1864: BUkkerdő (T. Hf. ) - Bük-hegyi-erdü (Hosszúfalu). — 1860: Cser-alatti (T. V.), 1910: Cseralatti telek (Bellosics: i.h.) - Cser-ódal

(Völgyifalu); párhuzamos névpár: mindkettő a terület helyzetére utal. — 1864: Cserneczpatak (Pesty) - Fekete-jér (Kapca): a történeti adat előtagja a magyar név szláv nyelvi megfelelője. — 1864: Ház előtti (T. H. ), ház előtt vagy Füves ut (Pesty) - Házi-rét (Hidvég); kettős névadás: a történeti adat helyzetet viszonyít, a mai pedig ezn kívül utal a művelési módra is. — 1894: Hegyek közt (T. D. ) - Hegy-ódal (Dobronak. — 1864: Nagy irtás (T; R. ), "nagyirtási ebbe pedig nagyo

irtottak, innét vette nevét" (Pesty) - Hosszi-ritás (Radamos): az előtagok egymás, szinonimái, párhuzamos névpárt alkotnak. — 18649 Lendva folyam (ALUTk.) > Kls-ijás, Nagy-ájás (Völgyifalu): az új nevek a folyó csatornázott ágaira utal. — 1864: Kishíd föli és aljai dűlő (Pesty), 1894: Kishidi (T. D. ) - Kis hidi-főd (Dobronak): az első

történeti adat formái még inkább csak megjelölések. — 1864: Bördecz rét (T. R. ) - Besü-Bördec, KUsü-Bördec (Radamos): újabban helyzete

alapján differecálják a területet. — 1864: Lendva folyam (ALUTk.), 1869: Lendva folyam (UT. ) - Nagy-Ájás (Csente): az új név a folyó szabályozott állapotára vonatkozik. — 1854: Sztjamos felett (T. OL.) - Nepomuki Szent János-szobor (Lendva): a történeti név helyzetviszonyító funkciójú, a jelenlegi csak a szoborra vonatkozik. — 1864: A Muránál, Mura erdő, a Murántúli, Murára dillő (T. Ph. ), "Szántó és rét a Muránál dűlőben" (ALUTk.7, “Szántó, rét legelő, bozót, csárda, erdő, kerülőház és Majorhely a Murára dűlőben" (ALUTk.) ~ Mura-parti-táblo (Petesháza): a történeti adatok még a név megái lapodat lanságát szemléltetik.

1864: Nagyréti (T. Gy.), 1864: Nagy réti düllő, "legtöbb földjük itt van a lakosoknak, azért hívják nagyrét1 dűllőnek" (Pesty), 1910:

50