Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)

Magyar névadás

B) NÉVUTÓS NEVEK

A magyar névadásban keletkezett névutós földrajzi neveknek ugyanazokat az alptípusait különíthetjük el, mint amelyeket megállapíthattunk a rágós nevek csaoportjában is. A névutós neveket azonban megkülönbözteti a rágósaktól az, hogy többségüknek két alapváltozata figyelhető meg: a névutós forma mellett, sőt sokszor azzal egyenértékűen a lakosság hasonló nagyságú rétegének nyelvhasználatában meg van a névnek a nominativusi (általában minősítő vagy jelölt és jelöletlen b-irtokos jelzős szerkezetű) alakja is, illetőleg a névutós szerkezet mellett előfordul a névutó nélküli alaptagnak az előbbivel egyenértékű határozóragos változata is. Példáim nagyobb része az elsőként említett csoportba tartozik.

1. A szlovénban ismeretlen magyar névutós nevek: a) A másodikként említett jelzős szerkezetű változatot a szlovének is használják: Domb alatt ~ Domb állá (Csente), Kéd-börü között - Két-börü-köz (uo.). Két ut között ~ Két-ut-köz (uo.), Kótl-erdU mellett ~ Kóti-erdtl-mellík (Kapca). — b) A szlovén adatközlők egyik névváltozatot sem ismerik: Rétek alatt ~ Rétek alia (Kámaháza), Visz között - Visz-köz (Csente).

2. A szlovénba változat lan formában átvett magyar névutós nevek: a) Jelzős szerkezetű változat nélkül: Bükk ál&tt (Csente), Tófelil (értsd: Tó felé — út Kótban). — b) Jelzős szerkezetű változattal: Csór álátt ~ Csór állá (Völgyifalu), Két ut között ~ Két ut köze (uo.). — c) Rágós névváltozattal: Ritás mellett ~ Ritásni (Völgyifalu). — A szlovén adatközlők a bemutatott valamennyi névváltozatot ismerték.

3. Csak a szlovén adatközlők nyelvében élő magyar keletkezésű névutós nevek. Ebbe a típusba gyűjteményemből mindössze három példát sorolhatunk. A csentei magyar Csór alia névvel szemben a szlovén adatközlők a névutós Čdr állá! alanyeseti formát használják, sőt ez megmarad a prepozíciós alakokban is: v Cár álát, na Cór álát, íz Cór &l&t. Ugyanez érvényes a két lendvai névpárra is: magyar Kerti szőlők alia ~ szlovén Kerti sőlők álát, magyar Posta-vasut-közi-fődek - szlovén Poétául vááut között.

Utoljára hagytam négy nevet, amelye egyik fenntebb említett kategóriába sem sikerült beilleszteni. Az egyik dobronaki szántó neve puszta névutóból áll: Zátall (azaz: ’által’). Ennek a névutónak földrajzi névvé válása más vidékeken sem ritka. Benkő a Nyárádmentéről több Által ~ népnyelvi Ától helynevet közöl (MNyTK. 74.sz 22), amelyek közül azonban az egyik teljesebb határozós szerkezetből vonódott el, 1602-ben ugyanis az Által járóban környezettel fordul elő. Ugyanő az által-t 'hegyoldal alsó része’ jelentéssel már a térszínforma nevek között tárgyalja (uo.). Területem szomszédságában is gyakori földrajzi név: a Zala megye földrajzi nevei hatalmas gyűjteményben 15 puszta Által helynevet számoltam össze. Három névnek az irányhármasságot kifejező alakjaiban a merev nominativusi jelzős szerkezet fellazulását figyelhetjük meg. Az alábbi kis táblázaton jól szemláltethető a fellazulás különböző foka: az első esetben a hol és honnan kérdésre határozóragos alakkal, a hová-ra névutós szerkezettel felelnek, a másodikban már névutós a válasz a hol-ra is, végül a harmadikban mind a három kérdésre a teljesen fellazult névutós formát hallottam:

34