Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Párhuzamos és többszörös névadás
Bánhegy ~ Banov breg, Csente hegy - Čentibski breg, Felsőmező - Gorenje polje (Csentevölgy). II. A többszörös névadás A korábbam kifejtettek szerint többszörös névadásról az egymástól független tájszemléleten alalpuló, ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó elnevezéseket értjük. Ilyen földrajzi neveket két vagy több különböző nyelvben és egyetlen nyelvben is keletkezhetnek. Gyűjtőterületemen a többszörös névadás valamennyi esetére van példa. 2. Magyar — szlovén többszörös névadás: Ginya-köz - Pri L'édavl (Hosszúfalu): a magyar név a területnek a Ginya patak, a szlovén a Lendva patak közelében való fekvésre utal. — Majori ut- Pot za Staro Mostje (Hidvég): A magyar név arra utal, hogy az út egykor a Postautról a ma már lebontott majorba vezetett, a szlovén pedig arra, hogy a kolóniái lakosok szemlélete szerint tőlük a régi faluba visz az út. — Lapáci ut - Fotičeva pót (uo. ): a Lapác nevű dűlőbe vezet a Fótié család háza mellett. —Szunyog-rét - Pri karauli (Kámaháza): Szúnyog nevű gazdájáról. A szlovén név laktanya közelében való fekvésre utal. — Béda-móna - Potok pri granici (uo. ): a két név egy paptakot jelöl; a magyar eredetileg az egykor rajta állt malomra vonatkozott, a szlovén pedig a pataknak az országhatár mellett való folyására utal. Vörös-képi ut - Vaška cesta (Zsitkóc): a magyar név arra utal, hogy az út egy határbeli kereszt felé vezet, a szlovén név ’a falu útja’ vagy 'falusi út’ jelentésű. — Vörörs-kép - Kriz pri kovaču (uo.): a magyar név a kereszt színére, a szlovén pedig a kovácsműhely mellett való fekvésére vonatkozik. — Te lek-ször i-árok - Š kolski klanj'éc (Csentevölgy): az árok=klanjéc, jelentésük ’horhos, vimosásban vivő kocsiút’, a magyar név azt fejezi ki, hogy az út a Telek-szőri dűlőbe vezet, a szlovén pedig azt, hogy az iskola mellett halad el. Tú-parti-táblo ~ Njive pri čresnjah (Petesháza): mindkettő helyzetviszonyitó név, a magyar egy egykori tó, a Mura folyó valamikori holt ága közelébe, a szlovén viszont egy néhai cseresznyéshez lokalizálja a szántót. — Szélösuti-táblo - Petišfske njive (Petesháza): a községnek van egy Benice nevű tetpülése, ennek lakói alkották a szlovén nevet melynek magyar jelentése ’petesházi földek’ a magyar név a területnek egy fontosabb dűlőút melletti fekvését fejezi ki. — stb. 2. Szlovén — horvát többszörös névadás: Pri cesti kriz ’út menti kereszt’ - Beli kriz 'fehér kereszt’ (Gyertyános); Blizu hiš 'a házak közelében’ - Kučni piac ’házhoz tartozó terület’ (Pince); Carinarnica ’vámhivatal’ ~ Granica 'határ' (Hosszúfalu); Pri ribniku ’a halastónál’ ~ Pri šumi ’az erdőnél’ (Petesháza); Pri benti ’a töltésnél’ ~ Pri nasipo ’ua.’ (Pince) — stb. 3. Magyar többszörös névadás: Burgyánt - Rövit-főd (Bánuta): kiterjedéséről éés a rajta növő burjánról; Kis Jankuk mézzéjik - Teleki-főd (uo.): gazdájáról és a településhez való fekvéséről; Lendva-patak - Nagy-ájás (Gyertyános): a második név a patak ’folyó' szabályozására utal; Egerfák- Kisz-sziget-mezzü (Petesháza): növényzetéről és méretéről; Gyilokos-tó - Kövecsös-lik (uo.): a tóba belefulladt öt iskolás gyerek, a tó pedig kavicsbányászással keletkezett; Haranglábná - Körösztná (Pince): egymás mellett van a 24
