Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
Van erről is egy kiadványunk, a tavalyi szombathelyi bemutatkozás után adtuk ki. Nagyon röviden és az egyszerű embereknek is érthető nyelven összefoglaltuk a művelődési tevékenység tízéves időszakát, és azt hiszem, ez világos bizonyíték arra, hogy előrehaladtunk, és a meglévő alapra tovább lehet építeni. SZAB: Időközben áttértünk a magyar érdekközösség szerepére, illetve tevékenységére. A szervezeti felépítése, feladatköre, főbb eredménye lenne a következő kérdésem fókuszában. A szervezet az 1974-ben elfogadott új jugoszláv, illetve szlovén alkotmány alapján jöhetett létre. Mennyivel bővültek a lehetőségeitek? Egyáltalán a magyar érdekközösségek révén mennyiben léptetek előre? VS: Amikor a nemzetiségi bizottság '60-ban megalakult, akkor mi ezt már igen nagy lépésnek vettük, hogy komoly előrelépést jelent a nemzetiség megerősítése terén, és a nemzetiség saját maga is befolyással bírhat a jogai megvalósítására. 1969-ben úgy gondoltuk - nemcsak a muravidéki magyarok, hanem a Szlovéniában élő olaszok is, mert nagyon jó kapcsolatot tartott e két nemzetiség -, hogy a testület számbelileg gyenge ahhoz, hogy szélesebb aktivitást fejthessen ki az emberek között. Csak négy-öt ember volt rendszerint a bizottságban a magyarok részéről, és úgy gondoltuk, hogy olyan testületet kellene létesíteni, amelyben az emberek tömegesen, saját maguk is aktívan hozzájárulhatnak a saját nemzeti létük érdekének a megvédéséhez. Erről már 1969-ben folyt a vita, az említett alkotmány-módosítás, a függelékek elfogadása alkalmával, de valahogyan akkor ez nem járt eredménnyel. Újra 1972-ben ébredt fel a gondolat, hogy valamilyen testületet kellene alakítani. Országos szinten ellenezték, amiről nem vagyok egészen tájékozott, de tény: ilyen nemzetiségi érdekközösségek csak Szlovéniában alakultak 1974-ben. Tudom, hogy voltak megjegyzések egy másik köztársaság oldaláról, hogy ez most mi, és mi akar ebből lenni, a nemzetiségi alapú szervezke-97
