Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
Az előbb már néhány szóval említettem azt, hogy a '60-as és a '70-es években a nemzetiségi bizottság lényegében mindenféle idevágó feladattal foglalkozott, így a nemzetiségi művelődési tevékenységgel is. A pénzügyek is a nemzetiségi bizottságon keresztül bonyolódtak, mindezen feladatok pedig 1970-ben átkerültek az újonnan alakuló művelődési érdekközösség hatáskörébe. Talán hiányosság is volt tőlünk - nem sózhatom másokra a felelősséget -, hogy nem gondoskodtunk arról, hogy a megalakult művelődési érdekközösségben legalább olyan emberek kerüljenek vezető pozícióba, akiktől elvárhattuk volna azt, hogy minden a továbbiakban zökkenőmentesen folyhasson. Sőt jobban is menjen, mert azután a művelődési tevékenység sokkal nagyobb anyagi alappal rendelkezett, mint azelőtt. Amikor megalakultak a köztársasági meg a községi művelődési érdekközösségek, az elvárásokhoz képest nagyot csalódtunk, mert a nemzetiségi művelődési tevékenység - különösen a falusi öntevékenykedő egyesületeknek a munkája - lassan-lassan visszafejlődött. A pénzügyi támogatás is, ami kezdetben nőtt, kezdett „kiszáradni", úgyhogy rövidesen minden elhalt. Ez engem személyesen nagyon bántott, másokat is, de hát valahogyan az én természetem már olyan, hogy gyorsabban robbanok. Rámutattam, hogy ez így tovább nem mehet, és emiatt valóban komoly konfliktusra került sor, mert abban az időben én voltam a nemzetiségi érdekközösség elnöke is. Ez már '76- ban volt. A funkciómnál fogva is kötelességemnek éreztem, hogy valamit tennem kell. Egy összejövetelen erélyesen bíráltam a községi művelődési érdekközösség ilyen irányú hozzáállását, viselkedését, ami az akkori vezetőségnek aztán nem tetszett, személyeskedéssé fajult a dolog. Voltak abban magyar nemzetiségi vezetők is, nekik is megmondtam a véleményemet, de ők se tettek sokat. Az ügy annyira elfajult, hogy akkor én mint a nemzetiségi érdekközösség elnöke, követeltem azt, hogy hívassuk le a köztársasági érdekközösség elnökét. Ez nálunk tulajdonkép-VS: 95