Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

SZAB: Igen, ez a más minőségű szervezeti forma az érdekközösség, ami még terítékre kerül. Viszont különböző helyekről tudom, hogy mind a közigazgatásban, mind a népfrontban, mind a pártszervezetben létezett nemzetiségi bizottság. Jelenleg nem áll fönn ez a párhuzamosság? Egyáltalán mi indokolta ezt? VS: Talán nem eléggé magyaráztam meg, nemzetiségi bizottság 1960 óta csak a szocialista szövetség keretében volt járási szinten. SZAB: A '70-es években volt pl. párt-vonalon valahol. VS: Ugyanúgy 1961-ben közigazgatási szintű járási nemzetiségi bizott­ság is volt. Amikor 1964-ben végleg megszűnt a maribori járás is - mert először megszűnt a muraszombati, utána a maribori -, 1965 elején megalakult nemcsak a községek közötti nemzetiségi bizott­ság, hanem községi nemzetiségi bizottságok is, de a szocialista szövetségen belül. A közigazgatási, illetve a képviselőtestületi nemzetiségi bizottságok később alakultak, 1974-ben az új alkot­mány, a mostani alkotmány elfogadásával. SZAB: Egyidejűleg léteznek szocialista szövetségben és képviselőtestü­letben? VS: A szocialista szövetségben megmaradtak továbbra is ezek a bi­zottságok, csak az új alkotmány elfogadása után alakultak a köz­ségi képviselőtestületi nemzetiségi bizottságok és a köztársasági képviselőházi nemzetiségi bizottságok. SZAB: A következő kérdés tehát a köztársaságira vonatkozik. Nyolc évig, 1974 és '82 között a szlovén képviselőház társadalmi-politikai taná­csának a tagja voltál. Ilyen minőségedben betöltötted a ljubljanai par­lament nemzetiségi bizottságának az alelnöki tisztét is. Az itt felme­rült témák, lezajlott viták, megvalósult eredmények érdekelnének. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom