Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
SZAB: A későbbiekben majd ennek a részleteire is térjünk rá. Újabb közigazgatási átszervezés után 1963-ban megszűnt a muraszombati járás, helyette Maribor székhellyel új egységet hoztak létre. Úgy gondolom, ez ismét nem használt a nemzetiségi politika napi gyakorlatának. VS: Talán itt pár évet vissza kellene lépnem. Az 1959. évi dokumentum utolsó pontja kimondta azt is, hogy mindazon területen, amely nemzetiségileg vegyes, a szocialista szövetségen belül nemzetiségi bizottságokat kell alakítani. így alakult meg a muraszombati járási nemzetiségi bizottság is. Mert tulajdonképpen a konkrét politikai akciókat akkor már nálunk, a falvakban nem kimondottan a párt, hanem inkább a szocialista szövetség vezette, természetesen a párttagok ebbe bekapcsolódtak. A nemzetiségi bizottság 1960-ban alakult meg, ha jól emlékszem rá, több volt benne a magyar, mint a szlovén, és a muraszombati járás megszűnéséig működött. Akkor állt be az a negatív jelenség, amit említettél, amikor a lendvai, illetve a muraszombati járás megszűnt, és ismét járási összevonások történtek. A maribori járáson belül az volt a helyzet, mint 1950-ben, amikor a lendvai járás beolvadt a muraszombati járásba, most pedig a muraszombati szűnt meg és a maribori járáshoz került. Visszafejlődés mutatkozott, de talán csak valamivel több, mint egy évig, mivel megszűnt a járási művelődésügyi bizottság. SZAB: Egyéb negatív következménye nem volt a napi gyakorlatban, a nemzetiségi politikában? VS: Mi magyarok 1964 végén már beláttuk, hogy ez így nem lesz jó, és akkor azt ajánlottuk, hogy meg kell választani az új nemzetiségi bizottságot, a muraszombati és a lendvai község együttes nemzetiségi bizottságát. Pár hónappal később, miután a közös község megszületett, megalakultak az ún. községi nemzetiségi 73