Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
a körökben, akik még a magyar anyanyelvű nemzetiség soraiból kerültek ki, nem lesz könnyű munkám, mert ők próbálnak akadályozni. A muraszombati járás területéről jött tagok bizony nem fejtettek ki aktív munkát. A szervezet, amennyiben élt, a lendvai járás területén élő tagok tevékenysége alapján élt. Lényegében nem is volt hosszú életű, mert két év után a lendvai járás mint közigazgatási központ megszűnt. SZAB: Igen. A következő kérdésem erre is vonatkozik. A lendvai járást 1952-ben megszüntették. Milyen hatással volt ez a közigazgatási lépés az ott élő magyarajkú polgárokra? VS: Amikor még a lendvai járás létezett, mint közigazgatási egység, Magyarországhoz hasonlóan minden falunka volt helyi tanácsa és két-három falunak egy fizetett jegyzője. Amikor a járások megszűntek, közigazgatási átszervezés történt, és akkora volt járás területén alakult 6 ún. egyesített nagyközségi tanács. Több faluból - mondjuk ötből - lett egy közös tanács, így a lendvai járás területén hat ilyen egyesített tanács alakult. SZAB: Milyen székhellyel? VS: A hetési magyar, illetve vegyes nemzetiségi területen Dobronak, Lendva, Gyertyános, a volt muraszombati járás területén pedig Pártosfalva és Gornji Petrovci - ez szlovén település -, ahová az előbbeni kisközségek egyesítve lettek. Ez azt jelenti másképp, hogy a magyar nemzetiségű polgárok a korábbi járás hatósága alá tartozó területről öt ilyen kicsi egységbe kerültek, és emiatt a nemzetiségi közművelődési bizottság akkori szervezetére negatív hatással volt. Az egyesített muraszombati járás ennek a szervezetnek a további létezését teljesen figyelmen kívül hagyta, nem is lett újjászervezve. SZAB: Nem is történt kísérlet? 64
