Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
Lendva Községben több mint 6000 magyar nemzetiségű polgár, a többiek pedig a muraszombati volt járás - ma község - területén.1 Ez a vidék - mint már említetted - a Szlovén Köztársasághoz tartozik, s onnan is ered a szlovén neve: Prekmurje, magyarul Murántúl. A vidékünket sokszor Magyarországon tévesen Muraköznek nevezik, pedig a Muraköz a Dráva és a Mura közti rész, Csáktornya környéke, már Horvátországhoz tartozik, mi pedig a mai határ és a Mura folyó között, a Muravidéken lakunk. Itt él a szlovéniai magyarság, itt próbálja megőrizni a létét, itt próbál küzdeni a többi ott élő emberrel a mindennapi megélhetésért. Lendva község területe huszonkét kisebb települést, falut, vagy falunál még apróbb, néhány házból álló helységet jelent, Lendva székhellyel. A Murántúlnak nevezett terület nagyobb, mint a szűkebben vett Muravidék. Két további községgel egészül ki a Mura folyó másik oldalán, nevezetesen a regedéivel (szlovénül: Radgona, németül Radkersburg) és ljutomerivel (németül Luttenberg). Azok is a valamikor Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak, de nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához, Stájerországhoz. SZAB: Viszont a Murántúl Ljubljana felől nézve Murántúl, tehát hasonlóképpen, ahogy Kárpátontúlról beszélnek Moszkvából, Kijevből nézve, de a magyar terminológiában Kárpátalja, ezért is érhetőbb a számunkra talán a Muravidék elnevezés. VS: Nálunk a Murántúlt Ljubljanából, a köztársaság központjából értelmezzük. Onnan nézve keletre, illetve északra Murántúl, de 1 Ma közigazgatásilag 5 (nagy)község területére esnek a muravidéki magyar lakta települések, nevezetesen az alsólendvaira (Lendava), a dobronakira (Dobrovnik) az őrihodosira (Hodoš), a salira (Salovci) és a marácfürdőire (Moravske Toplice) - SZAB. 10
