Zágorec-Csuka Judit: Viharverten (Lendva, 1997)

"Én a halál rokona vagyok…" (Ady Endre) - halál-versek

Ismét csönd Ismét csönd, a fagyos kripták hullaszaga nem visz el messzire, valakinek, aki sosem élt, élhetett, csak zakatolt ráadásul a szíve, mint egy nagy, sötét mozdony, s hárfával köszöntötte a reggelt. Hagyjátok élni az arctalan Pilátusokat, mások tetteit végrehajtó Heródeseket, úgysem támadnak fel harmadnapon, az idő ellenetek is őrli a köveket, s a tengerek mélyén meghúzódó cápákat, a korallszigetek csendjét. A halál majd elcsendesíti lázadásom, az idő porrá őrli a sziklákat, akkor már hiába mossátok kezeiteket Pilátusok! 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom