Zágorec-Csuka Judit: Viharverten (Lendva, 1997)

Visszatérés Ithakába - élet-versek

Szárnyak nélkül Fehér Zsuzsanna művészettörténésznek Majd egyszer végleg visszatérek hozzád Gazdagrétre, vagy a Diószegi utcába, arcpirosító, s szempillafesték nélkül; akkor majd olyan leszek, mint az a jellegzetes libanoni cédrus Csontváry festményén, hogy újra fészket rakjunk árvaságunkba. Majd egyszer fekete Föld leszek barna szemedben, Nap lesz a kalapom, hogy belülről világítsak, hogy legyen erőm, belső izzásom, hogy lássad általmenésem, lemenésem, utolsó távozásom, hogy tenger legyél bennem, hogy tenger legyek benned, hogy fájjon halálom, ha majd más anyagban, időben és térben folytatódik összeomlott, nomád életünk. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom