Zágorec-Csuka Judit: Viharverten (Lendva, 1997)
Visszatérés Ithakába - élet-versek
Viharverten Legyen már ez a tél is a tiétek, a nyerteseké, a befutottaké, legyek, mint áldozat a tiétek, ha üldözőim helyett engem mar a rozsda. Kezdetben mintha kihagytak volna, aztán kikerültek, csak a muramenti erdők szerettek, a Lendva-hegy feletti tüzesedő Nap, a göntérházi búzamezők ringása. Ebben a félelmetes télben erős villámok verik szét aszályos paraszti arcod, kenyeret dagasztó kezed. Reggelre lehet, hogy elalszanak a szénakazlakban a csillagok, s szunnyadásukkal eláll a vihar. 13
/
