Bence Lajos: Szóval vágok rendet - Pannon tükör könyvek (Lendva - Zalaegerszeg, 2016)
Vers magunkról, avagy kósza emlékek 56-ból
bele is kékül, mossa, míg akarattól hajtva a vér kicsordul ujja begyéből, míg vértől mocskolódik be a gyolcs anyag... Mert tömegsír itt minden rekettyés, az anyaföld országos ravatal, 301-es parcella minden erdőszél, temetőárok, börtöncella minden verem, minden kamra, minden pince... Mossa szüntelen-szakadatlan azóta is, nem bízik az egyetlen és oszthatatlan gazban, nem bízik már az igazban... S az emlék is halovány és fakó, mint az ezerszer kimosott gyolcs - letörölt könnyárok, kitörölt lap, tabula rasa. Halványuló légi felvétel, j egy zőkönyv, lyukas térkép és zászló, kifordított, hullafoltos, történet nélküli történelem.
/
