Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből (Lendva, 2003)

Itt maradtam élve…

Télutó Valami mégis kimaradt ebből a télből, pedig kellett volna még valami biztató, mint kenyérnek a só, földnek az eső, nárciszoknak a napfény. Valami mégis kimaradt ebből a télből, telefonhívásaidból, egy feléd nyúló férfikézből, gyermekded mosolyodból, önfeledt pillantásaidból. Valami mégis kimaradt hosszú utadból, a házfalakról leomló vakolatból, félelmeidből, zakatoló szívedből, mindenből, ami szárnyakat adhatott volna, de hideg és fénytelen télutó volt, fehér hóesés fekete szívedben. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom