Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára

Cséby Géza is Csokonairól beszélt (keszthelyi próbálkozásáról). Kérdések nélkül - azaz sikerrel; de igazából Varga Jóska szavait fo­gadták szívesen. Mert őt ismerték, s egyszerűen, ottani hangsúlyok­kal szólt. * * * 1993 után a hangsúly átkerült Hévízre! Két okból: 1. a korábbi Csokonai Asztaltársaság a város által patronált civil szervezetté lett, 2. Kiss Lajos megalapította a Hévíz folyóiratot, s lévén somogyi származású - szirénhangokat küldött. Jól tette, hiszen a hetvenes évek közepétől évente legalább kétszer Major-Zala Lajoshoz láto­gattam Hévízre. Amint lehetett én is hívtam Varga Józsefet a Társaság rendez­vényeire, illetve munkatársnak a folyóirathoz. Azóta is kérdezem magamtól: jó időben lettem „hévízi"? Varga mindenesetre méltatott arra, hogy 1996. december közepén írott versét - három év múltán - elküldje. Második szakasza érdekes: Most nem érdekelnek a társadalmi nehézségek túlkuszált fonalai Oldják meg azokat helyettem mások, a minden kétes lében kanált játszó hatalmat gyakorló botor harcosok. Merthogy már a magyarsággond is kiábrándította, a „gonosz világ" pedig taszította, tehát pihenni vágyott, kikapcsolódni. Érthető­en, hiszen betegségek támadták meg Jóskát. Lefogyott, nehezen mozgott, s felesége, Irénke el sem engedte egyedül Hévízre. (Ami igencsak nagy szó, hiszen Irénke nem szívleli az utazást, hiába hív­tam többször Kaposvárra. Mindig azzal tért ki: „Nekem csak legjobb itthon.") Amikor az egyik alkalommal a Hévízi-tó mellett sétáltunk néhány költővel, egyikük megjegyezte:- Megviselte a betegség Varga Jóskát! Mi úgy láttuk, ő érezte, s tudta, hogy le kell győznie a bajt. Volt ereje és kitartása, ideje - megtette. A mikéntről adott hírt 2006. június 10-én keltezett levele: 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom