Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)
A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága
De maradj mindig saját medredben Szerteágazó sugárereidet szabad tájakra irányítsd, bőtermő csatornád főié erős pillért építs ezekre a betűkre: BÉKE! (Varga József: Ember vigyázz! A mindennapok gondját-baját éppúgy átélik és megéneklik, mint a halálgondolatot, sértődöttséget, félretaszítottságot, elidegenedést stb. Csillagokkal patkóit égen hozza-viszia bánata holdat újra egész de megint elfogyott csak én hiszek benne (Báti Zsuzsa: Holddal vándorló nyár) A híd pillérét is fölülről verik lefelé: alant a mocsárban van... de a reá épülő büszke vasbeton-karzatot mégis csak ő hordozza! (Varga József: Ellentét) Érdekes, hogy a szorongó félelemérzés, valamint a sokszor visszatérő halálgondolat erős motívumként jelentkezik a fiatal Bence Lajos költészetében is. Sírom fölött a kitagadott ember zokog: a haldokló Krisztus arca is felragyog 50
