Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára

ként csak megérteni tudom az írásokból feltörő ellenindulatot (hiszen nem éltem kisebbségi sorsban), de annyit azért meg kell jegyezni - s ezekre is van néhány utalás Varga művében hogy mi magyarok - olykor még családon belül is - gyakran emlegettük a „buta tót", „büdös oláh" szókapcsolatokat. Következésképpen a kölcsönös változtatás, „tudatformálás" lehet(ne) a jövő útja. Varga szemléletének nyitottságát jelzi, hogy a magyar túlkapásokról sem hallgat. A Megérdemelt boldogság című írásában elevenítette föl a szlovén fiú kálváriáját Magyarországon, s persze azt is, miként találta meg Bóján Erzsikével a boldogságot. Ha az egyén eljuthat eddig - sugallja az elbeszélés -, akkor megadatott a lehetőség mindenki számára.

Ezzel már a szerelemnél vagyunk, ami - köztudottan - nem ismer korlátokat. Bóján viszont kivel-mivel oszthatja meg titkát, hogy szereti Erzsiké kisasszonyt? A természettel, íme: „A titkomat csak a kedves paripámnak mondtam el. Ő is örült velem. Meg a mezők tarka vadvirágainak. A közelben csörgedező patak hullámaiba dúdoltam. A nyurga jegenyék lombja között fészkelő szarkahadnak. És mindenkinek, mindenkinek, aki ezt megértette, megérezte, értékelte, de el nem árulhatta."

Varga verseivel, korábbi szépprózai alkotásaival már bizonyította, hogy ismeri mélységes mély szeretettel a Mura menti tájat és természetet. Az erre utaló sok adódó lehetőség közül most csak egyet emelek ki a Lendva-hegyi bor dicséretét. Volt alkalmam többször és több helyen is megkóstolni. így egyet értek azzal, amit Varga József leírt: „Ha Attilának, a hunok^királyának, az Isten ostorának jó volt a Cser-hegy tüzes nedűje, ha Árpád apánknak, a magyarok első fejedelmének égő szomját a Lendva-hegy drága bora oltotta, akkor úgy vélem, uraságod is megelégszik ezzel a kitűnő zamatú, bódító illatú, megragadóan csillogó és mindenkit megbolondító rigánuci smarnicával" (A pusztaréti csata). Egyszer-kétszer a Rožmanpincészetben, többször Varga József borházában magam is tapasztalhattam, hogy amit leírt, az nemcsak valódi, hanem igaz is.

Ha ezekután a műfaji kérdéseket nézzük, akkor arról is kívánkozik ide néhány megjegyzés. Varga ugyanis írásaiba szívesen visz történelmi emlékezést, szociografikus vizsgálatot, szellemi és tárgyi

32