Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára

hogy a közösnek szánt (és használt) földút javításához, kövezéséhez az arra járók fele sem adott pénzt, vagy a bedőlt kutat kitisztító, rendbehozató gazda a vízért senkitől nem kapott fizetséget. Nem ellenérveket kívánok sorakoztatni, csupán azt jelzem, hogy a világ és az emberek nem mindig olyan jók, s nem is javulnak meg egyik napról a másikra. Azzal viszont teljes mértékben egyetértek, hogy törekedni kell a jobbításukra. Tanult és írói hivatását egyaránt megtagadná Varga József, ha nem hinne az emberek javíthatóságában. Nem az ellent­mondás kényszere miatt írom le (hiszen hivatásaink egybeesnek), de a hit és a valóság tényei a legritkább esetben esnek egybe. Arról is van tapasztalatom, hogy az átváltozás inkább negatív előjellel törté­nik meg: a boldogságot ígérő férfi veri a feleségét és a gyermekét; a gimnazista lopja munkanélküli szülei kevés pénzét; a házasulandó fiatalokról kiderül, hogy drogfüggők. A felsoroltakból egyértelmű, hogy az író és a kritikus - hivatásuk azonossága ellenére - más-más szemlélettel nézik a világot. Elbeszélései olvastán kimondható, hogy Varga József - ha nem is leibnitzi értelemben - optimista, írásaiban az apa és a gyermek is egyszercsak jóvá lesz, a természet ugyan­csak a szépséges arcát mutatja, az ellenérdekek helyét - néha csak időlegesen - az összefogás foglalja el. Ez az optimizmus nem megle­pő, de azért elgondolkoztató. Hiszen amennyire ismerem Varga Jó­zsef életútját és pályáját; tudom, hogy szembekerült gondokkal és bajokkal, betegséggel. Ennek ellenére jobbítani akar. Tisztelem szándékáért. De megjegyzem, hogy a jobbítás megvalósulása nem az írói szándéktól függ. Ha az öregek sorsáról ír, akkor megváltozik Varga József stílusa. Átadja a szót hőseinek. A magány ürme Pali bácsija elfogadó bele­nyugvással szól élethelyzetéről (pedig gyermekeit és unokáit csak titokban láthatja). A kialakult helyzet okait itt és a Tragikus anya­sorsban egyaránt sorra veszi az író, de a megoldásra nincs (mert nem is lehet) javaslata. Mit is mondhatna bárki az anyának, aki arról panaszkodik, hogy imádott, ajnározott, elkényeztetett gyermeke nem törődik vele, nem látogatja. Varga József is szótlan némaság­gal, belső együttérzéssel hallgatta a panaszokat. Mert Illyés Gyulától 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom