Pál Péter: Digitális freskók (Lendva, 2014)
Unalmas leírás A teraszon ülök. Úgy indítom, akár J.A. Mellettem az asztalon nagy bögrében kamilla. Fura érzés: június másodika van, de a napnak nyoma nincs. Tán csak feledékeny szegény, vagy elzárta egy köd-kilincs. Idén még a levegő is más, a vakond nagyobb lyukat ás... Alul hosszú nadrág, felül kabát, Érdekes egy tavaszzárás. Nem mondom, zöldek a lombok, s már minden madár hazatért. Mégis visszafogott a madárének, törzsekbe csupán néhány odú fért. Itt-ott abbahagyom az írást, s készítek papírrepülőt. Míg az tovarepül az udvaron, mohón szívom a városi levegőt. Megszoktam így a hosszas csendet, de szükség törvényt bont. Eszembe jut néhány dallam, s mormolok magamnak baritont. Ekkortájt az óra már félúton, de naplementét nem látok. Tíz árnyalatban nyúlik a szürke szín, nem is gondolnátok.
