Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben. Versek és műfordítások (Pilisvörösvár - Lendva, 2011)

"Ősi humusz, belőle nőttem én, belé is süppedek"

Hőstett Zrínyi Ilona grófnőnek Glória, Zrínyi Ilona, gróf Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, vívódások, sáncok, ágyúállások, csataterek zajában dongott Munkács vára, égtek a fáklyák, lovak pusztultak el, az elcsigázott várbeliek mégsem adták fel a rebelliót, a Zrínyiek vére nem válhatott vízzé, Caraffa haragja nem nyomhatta el, kivégzései sem rendítették meg a várnépet, és nem jött a megszolgált segítség, nem üzentek, Európa legbátrabb asszonya te voltál, csapások után újra felállva, s nem jött az amnesztia, Bécsben bíráid előtt gyermekeidtől elszakítottak, Thököly gróffal hagytad el Erdélyt, elviselve a bujdosók sorsát és a száműzetést férjeddel, a sárospataki kertek helyett következett Nikodémia, erős lélek, sorscsapások királynéja, Ozalj, ősi földed helyett a konstantinápolyi kripta, s végre a kassai dómban koponyád fiad koporsójában, dicsőség a halálodon túlra, Európa legbátrabb asszonya, a Napkirály mondotta, s legyél mindörökké, glória, a hősnő, az asszonyok főasszonya, fejedelemasszony! 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom