Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

tum- és cikkgyűjtemény nem csak a polémia lényegének megértését teszi lehetővé, hanem hozzásegít Muravidék történetének megértéséhez egy rendkívül mozgalmas időszakban, amely arról is döntött, hogy a muravidéki szlovének felismerhetővé váljanak, s kapcsolatot tudjanak létesíteni más vidékek szlovén lakosságával.67 Az MNMI Könyvkiadási Kuratóriuma pedig nyilatkozatban utasította el a szlovén nép elleni provokáció vádjait: „Terminológiai és szakmai jellegű szempontok tekintetében a kiadvány tartalma valamennyire eltérhet a szlovén történelemszemlélettől - ami egy demokratikus közegben aligha jelenthet ma már szentségtörést -, azonban az még korántsem számíthat bárki nemzeti érzelmei, jogai megsértésének. Az ilyen jellegű »félreértések« a történészek vitatárgyát kell, hogy képezzék, de semmiképpen a nyilvánosság félrevezetését.” 68

Összegző megjegyzések

Munkánkban a sajtószabadság ügyét vizsgáltuk, a gyorssajtó elterjedését követő időszaktól a rendszerváltásig, illetőleg a XX. század végéig a szlovéniai magyarok lakta Muravidéken. A cenzúra működésén kívül arra is kíváncsiak voltunk, milyen államhatalmi kontroll, gazdasági környezet, politikai akarat, vagy történelmi szituáció befolyásolta a sajtószabadságot, illetőleg később a médiaszabályozást, mennyire volt az kihatással a kis létszámú, a trianoni döntéskor még 14 ezres közösség asszimilációjára, társadalmi és etnikai kifosztására, kulturális és etikai hanyatlására.

A levéltári és könyvtári kutatások során sok, eddig kellően fel

67 Luthar: 5.

68 A nyilatkozat szövegéből, 183.

74