Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

sugárzása zökkenőmentes legyen, több külső munkatársat kellett keresni” - állt az említett beszámolóban.”58

2004-es összegzésében pedig további eredményekről számolt be a tévé felelős szerkesztője: a kezdetben 2 munkatárssal indult tévéstúdió 10 állandó és több külsős munkatársat is foglalkoztat. A munkatársak számának bővülésével a műsorstruktúra is tematikus műsorokkal (Kanapé, Vendégem, Nagyító alatt stb.) gazdagodott, a határon átnyúló program keretében pedig a zalaegerszegi és a szombathelyi tévéstúdiókkal együtt közös tévés-információs térséget alakítottak ki.

A Lendvára költözést követően a rádió és a tévé is helyszűkével küszködött. Az időközben megürült Gorenje üzlethelyiség megvásárlásával a stúdiók megfelelő helyet kaptak volna, de a 2004-es év sem tűnt túlságosan biztosnak a munkálatok végső befejezésére. Végül, még az év szeptemberében, mégis megvalósult az évtizedes terv: új épületbe költözhetett a digitális stúdiókkal felszerelt rádió- és tévéstúdió, illetve szerkesztőség.

A rádió az új stúdió átadása óta naponta 5.45-23.55-ig sugároz műsort, a magyar nyelvű tévéadások a Szlovén TV 1-es és 2-es csatornáján heti négy alkalommal, s a kötelező ismétléssel a második adón, 4 x 30 percben nézhetők.

Amint már jeleztük, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet megalapításának gondolata, a Népújság függetlenedése, illetve kiválása a muraszombati Tájékoztatási Vállalatból, nem arattak osztatlan sikert sem a többségi nemzet, sem a rádió alkalmazottai körében. Előbbiek szolidaritásból a médiaház jövedelem-kiesését, utóbbiak, főleg az alkalmazottak, pedig az új intézetbe „kénysze58 Uo. 95.

63