Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

szakszervezeti küldöttség és az MDP küldöttsége jugoszláviai látogatásáról. Tulajdonképpen a négy oldalon megjelent melléklet utolsó oldala egy rövid kishír kivételével Magyarországról szólt. A Pomurski Vestnik magyar melléklete ezt követően november 1-jei és 8-ai számában „post festum”-jellegű beszámolókat, híreket közölt a magyarországi forradalom és népfölkelés óráról órára változó eseményeiről.

Az első hír a két-, illetve gyakran háromhetenként megjelenő Pomurski Vestnikben a magyarországi forradalmi eseményekről egy héttel később, november 1-jén látott napvilágot. A világesemények porondjáról főcím alatt másodikként, A kibontakozás felé címmel35 közzétett, „vezércikkszerű” írásban a forradalmi megmozdulást - aligha kétséges, hogy központi utasításra - még „kibontakozási lehetőségként” értékelte a cikk írója. A népfelkelést a Gerő Ernő vezette kormány retorikájának megfelelően „fasiszta ellenforradalmi megmozdulásnak”, a szovjet alakulatok segítségét a rend helyreállításában, a „katonai ügyként” kezelést túlzásnak tekintette. Mint írta: A végsőkig válságos és bonyolult helyzetben csak akkor tárult fel a kivezető út, amikor Nagy Imre kormánya ténylegesen hivatalba lépett, amikor a kormány programjában és nyilatkozatában napvilágot láttak a dolgozók lényeges követelései, és amikor már lehetetlen volt félre nem állítani az útból azokat a vezetőket, akik a gyászos Rákosi-korszak bűneit az utóbbi hét bűneivel tetézték. A cikk szerzője a Nagy Imre és Kádár János nevével fémjelzett állami és pártvezetést garanciának tartotta arra, hogy „a magyar társadalom leghaladóbb erőinek tevőleges közreműködésével” a helyzeten úrrá tudnak lenni. A negyedik oldalon Mi történik Magyarországon?

35 Pomurski Vestnik, I. 20. 2-4.

41