Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)
I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században
alkotások is megtalálhatók voltak a lap hasábjain.22 Nem véletlenül tiltották be a jugoszláv hatóságok a Szabadságot, hiszen három évfolyama alatt sok borsot tört az orruk alá. A lap megjelenésének körülményeiről, a Hartnert ért bírálatokról és cenzori akadékoskodásokról, s a végső megszűnésről egy korábbi írásban a következőket állapítottuk meg: „Rengeteg kellemetlenség érte leplezetlen magyar érzelmei miatt, s nagy anyagi áldozatokkal tudta csak fenntartani újságját, noha hamarosan kétezren fizettek arra elő. Merész cikkei miatt azonban úgyszólván hetente fizethette a tízezer dináros büntetéseket, a lapot is úgyszólván minden héten másik nyomdában kellett előállítania a jugoszláv hatóságok akadékoskodásai miatt. Ennek ellenére kitartott, nem ijedt meg állampolgársága elvesztése rémétől, s az ezzel együtt járó anyagi bukástól.”23 Némileg hasonló utat járt be a Mörszka krajina - Muravidék folyóirat is, amely már címével provokációt jelentett a központi szlovén érdekeket hangoztatok körében. A vend elmélettel is összefüggésbe hozható magyar ábécés betűkészlet használata, a tájnyelv alkalmazása, s nem utolsósorban a magyar nyelven tájékoztató cikkezés is szálka volt a szlovén hatóságok szemében. Pedig a kiadó és tulajdonos, Stefan Kühar Beköszöntőjében világosan fogalmazott, amikor a lap profilját meghatározta: az újság azért íródott tájnyelven, mert a lakosság „nehezen tanulja meg a testvérnyelvet” (értsd: a muravidéki nyelvjárástól nagy mértékben különböző szlovén köznyelvet). A magyar nyelvű írások megjelentetése pedig azért volt fontos, hogy a 22 Varga József a lap irodalmi jellegű alkotásai között tallózva kiemeli a szerkesztő, Hartner kiállását a kisebbségbe szorult muravidéki magyarok mellett. A lap megjelenésének 3 évében is lankadatlan erővel küzdött, az indításkor tett ígéretének megfelelően, a mostoha sorsra jutott magyarok jogaiért, hűen szlogenjéhez: „A Szabadság (is) küzdeni fog a gondolat és az emberi jogok szabadságáért." 23 Bence (1994): 57. 33
