Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

azonban terjedelme ellenére sem nevezhetnénk tanulmánynak, inkább a két világháború politikai-közéleti viszonyai sztereotípiagyűjteményének. Ekként taglalja ajugoszláv Királyság felbomlását, a „szociális, politikai, a nemzetiségi és vallási kérdések” iránt tanúsított közömbösséget, ezek eltüntetésére, a probléma megoldására irányuló akarat hiányát. Az elavult, fél-feudális viszonyok felszámolása érdekében előbb a liberális tőkegazdasági rendszer bevezetését hirdették meg, ám ehelyett a fiatal nagytőkések mohósága és a tőkefelhalmozás lett a meghatározó. Szükség esetén „tőke és evangélium” is szövetségre lépett - ahogy Pivar, az egyház mohóságára utalva, megjegyzi -, amelyeket így szintén bevetettek a lakosság, különösen a szegényebb rétegek, idénymunkából élők és béresek teljes kisemmizése érdekében. Az elnyomás egyik legfontosabb politikai eszköze a liberális köpenybe bújtatott sajtó volt, mely szükség esetén ugyanakkor nemzeti színekkel is ékeskedett.19

3.4. A magyarság ügyét is felvállaló sajtótermékek: a Szabadság és a Muravidék

A fenti vélemény azonban korántsem fogadható el maradéktalanul, hiszen túlságosan is fekete-fehér megközelítést tükröz. Ha ugyanis a magyar sajtó ügyét és a magyarság érdekvédelmében fellépő lapokat vesszük górcső alá, megállapíthatjuk, hogy egy-két kivételtől eltekintve, ha nem is beszélhetünk a magyar nemzeti közösség és annak jogai mellett kiálló harcos magatartású, radikális megnyilvánulásokról (mint pl. a Szabadság esetében), azért jelen voltak az

19 Uo. 98.

29