Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

IV. Évfordulók, méltatások, emlékezések

A természet dolgai jobban érdekelték, mint az ember

(70 éves lenne a nemzetközi hírű lendvai grafikusművész)

Gálics István, nemzetközileg elismert grafikusművész, 1944-ben született Lendván. Tanárai már kora gyermekkorában felfigyeltek rajztehetségére, majd a muraszombati általános gimnáziumban is komolyan készült a pályára. A ljubljanai képzőművészeti akadémiát 1971-ben fejezte be, a grafikai mesterképzést pedig 1974-ben Riko Debenjaknál, a „ljubljanai grafikai iskola” egyik megteremtőjénél végezte el.

A ritkán megnyilatkozó, befelé forduló, kontemplativ alkatú alkotó pályája során a natura törvényeit figyelte, a fák és az erdő jelentette számára az életet, s ahogy Göntér Endre pályatársa, sohasem mintázott embert, kivételnek számít a kezdeti festői szakaszból néhány akt és egy önportré egyik késői fametszetének ki nem emelt részében. Ebből könnyen arra következtethetnénk, hogy a természetben elkövetett bűnökért maga az ember a felelős. Felelős és bűnhődnie kell(ene)! (E gondolatok „elküldésével” valódi forgószél keletkezik az íróasztalon, a róla készült monográfiák szárnyszerűen felemelkednek, mintha beindult volna a „linken” keresztül a kommunikáció. Eddig csak szimpla, máskor színpompás lepkéivel nyugtázta a gondolat-levelet/kapcsolatot).

Jelek, jelzések, emlékek és levelek, „emlények” és élmények.

A róla készült monográfiák a fa-, a linómetszés nehézségeire figyelmeztetnek, a „mívességbe” fektetett munkára, valamint a mo-203