Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

című cikk a szarajevói, a trónörökös és neje ellen elkövetett terrorista cselekményről számolt be, és ez az esemény az újságra is hasonlóan gyilkos hatással volt, hiszen 1919. július 20-i megszűnéséig másról sem cikkezett, mint a háborúra való felkészülésről, a harci sikerek után pedig a veszteségekről.

3. A sajtószabadság ügye az elcsatolás utáni években

A forradalmi időszakban4 és az új államalakulatban „kézről kézre” járt a lap, kiszolgálva a megrendelők igényeit. Elég fejlécét és alcímét szemügyre venni, hogy lássuk, hogyan vált a lokális, helyi érdekeket és közügyeket, valamint kulturális értékeket prezentáló lap máról holnapra, de főleg a forradalmi időszakban hol az egyik, hol egy másik párt kiszolgálójává: miként vált a lokálpatrióta „Társadalmi és gazdasági hetilap” „Szociális lappá”, miként alakult át szerkesztésben és irányvonalában, majd lett a II. világháború utolsó évében, a Szálasi-hatalomátvétel után, Göcseji Őrszem címen „Hungarista hetilappá”, propagandaújsággá. A szlovén és vend nyelven nyomtatott, keresztény-tendenciózus, a nép felemelkedését sürgető Novine (Újság), az erősen baloldali, kommunista-szocialista Ljudska pravica (Népjog) már a Jugoszláv Királyság

4 Az Alsólendvai Híradó 1919. júniusi számában a katonai tanács felhívása és a forradalmi törvényszék megalapítása szerepel a címoldalon, valamint a Strasser Ármin ügyvéd letartóztatásáról szóló beszámoló, akit ékszerek elrejtésért vettek őrizetbe, lefoglalva a 140.000 korona értékű kincset. A lap el akarja rettenteni az olyan egykori uralkodó elemeket, „akik a Tanácskormány rendeletéinek kijátszását forgatják fejükben”, hiszen „a tanácskormány szerveinek sas szemei mindent észrevesznek, és kíméletlen vasököllel sújtanak le mindenkire, akik nem respektálják, s kijátszani igyekeznek a forradalmi kormányzótanács rendeletéit."

19