Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

IV. Évfordulók, méltatások, emlékezések

és apáink

évszázados bölcsességét!”

(.Induláskor)

A szalmával borított, „széltépte”, „kontyos” pince látványa elborzasztó, lemondó nyugtázása szerint: „Minden, minden /a múlt útjába áll” (Régi dal). Máshol ismét apokaliptikus képekkel festette a környezetszennyezés ártalmaiból származó következményeket, a vegyszerek és inszekticidek által tönkretett életteret:

„A folyó medrében üres dobozsereg,

(...)

Döglött halak ikrái új életre készen úsznak a Mura felé. ”

(Helyzetkép)

Költészetének másik kiapadhatatlan forrása a szerelmi élmény, bár egyik kritikusa szerint ebben volt a legkevésbé sikeres (Fekete J. József). Szúnyogh Sándor költészetében a szerelem legtisztább megszólaltatása mellett, amelynek korai változatai nem nélkülözték a romantikus rekvizitumokat sem (lásd: Tavaly még egyszer láttalak, Ha álmok tengerén hajózol... stb.), vele párhuzamosan annak testi-erotikus, a pornográfia határáig elmerészkedő szövegeit is feltaláljuk. A fogyasztói társadalom „minden eladó és megvásárolható” elveken alapuló korai szakaszában a szerelem szex-piaci termékké vált, érzéketlen szolgáltatássá, ügyletté „tárgyiasult” a szerelmi érzés, megfosztva minden meghittségtől. A felemelő tiszta érzés gyakran öltött Szúnyoghnál a témától idegen alakzatot, színárnyalatot: a „pompa”

191