Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

nyomdászán tevékenységet végzett. A képes levelezőlapok mellett éppúgy nyomtatott díszes meghívókat, mint reklám szórólapot, továbbá a könyvnyomtatás területén is kitűnt.

A nyomdaipar és a gyorssajtó elterjedésének, az ezzel párhuzamos ütemes polgárosodás és gazdasági fejlődés kibontakozásának e korai szakaszában a Balkányi család a fiatal tőkés réteg modelljéül is szolgált. Az 1904-ben létesült „Hungária ernyőgyár” 1906-ra részvénytársasággá alakult, ami a vállalkozás sikerét is jelezte.

E pezsgő gazdasági-üzleti életbe a Balkányi család is sikeresen kapcsolódott be és jó üzleti érzékkel kezdett nyomdaiparának fejlesztésébe. A Budapesten és vidéken szerzett tapasztalatait hasznosítva, valamint a város támogatását is megszerezve, hamarosan papírkereskedést, majd kölcsönkönyvtárat és könyvkötészetet nyitott, 1902-re pedig egy gyorssajtó előállítására alkalmas „gépezetet” is beszerzett. A vállalkozást az alsólendvai főutcán felépített új lakóépületébe helyezte át. Eközben terjeszkedésre is volt ereje, 1904-től Muraszombatban fióknyomdát nyitott. Mivel a Lendva-vidék, s főleg a Murához közelebb eső Muraszombat környéke mindig is többnemzetiségű területnek számított, hamarosan a magyar nyelvű kiadványok mellett szlovén, illetve vend nyelvű sajtótermékeket is nyomtatott. így pl. 1914-től Lendván kezdték nyomni a Klekl József által szerkesztett Novine című újságot, mely a Murán inneni terület legnagyobb példányszámú katolikus lapjának számított.

Függetlenül attól, hogy a nyomda kifejezetten nyitott volt a különböző párt- és egyéni igények kielégítésére, közel 50 éves fennállása alatt mégis meggyűlt a baja a megrendelőkkel. Nem csak a nyelvbéli lojalitást, de a politikait is elvárták a különböző kliensek: elég az Alsó-Lendvai Híradó első két évtizedének számait áttekinteni, hogy minderről meggyőződjünk.

17