Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

A magyarok és szlovének között végzett népszokásgyűjtések - fordításban megjelent - anyaga nélkül ma szegényebb lenne a magyar közösség még mindig sok fehér foltot tartalmazó szokásrendje és folklórja (Rešek Dušan, Titan Dini), de a Kárpát-medencében szinte ismeretlen tyúkászásról sem lenne emlékünk (Skledar Stefan).

Falusi népszokások, alkalmi ünnepekhez kapcsolódó újabb kori szokások aprólékos, mindenre kiterjedő leírásai is bőséggel találhatók a Naptár 80-as és 90-es években megjelent „évkönyveiben”. Varga Sándor helytörténész a göntérházi Gergely-járás és a májusfa-állítás szokásairól, valamint régi disznóvágási élményeiről írt a Naptár jelzett évfolyamaiban, Pozsonec Mária pedagógus gyermekmondókákat és közmondásokat tett közzé a nyolcvanas évek elején, Varga József pedig említő-neveket és gyűjtőneveket, valamint ragadványneveket gyűjtött és rendszerezett, az újabb kori névdivat változásaira is figyelve (Naptár 1977. és 1985. év.).

Áttekintésünk nem lenne teljes, ha a hagyományos népi kultúra tudományos jellegű gyűjtései, feldolgozásai mellett nem szólnánk a levéltári okiratok és más dokumentumok elemző-feltáró kutatásairól, a vallás- és felekezettörténeti ritkaságokról, a három történelmi egyház történetében lejátszódott helyi változásokról, kultúra és közösségépítő szerepükről, tevékenységükről, a vallási-felekezeti harcokról. Nem szükséges kommentálni, hogy ezek miért a Naptár rendszerváltozás kori, és az követő számaiban jelentek meg, Kuzmič Franc és Brumen Nikica, valamint Pivar Ella hazai újságíró, helytörténész-néprajzos kutatásainak eredményeként. Pivar a muravidéki protestáns felekezetekről - evangélikusokról és reformátusokról -, valamint a búcsújáró helyekről több összefoglalót is írt a Naptárba..

161