Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

dolgozó lektorok (Palkó István, Kocsis Gyula) tollából születtek.

Szerencsés választás volt Szúnyogh Sándort, az akkor éppen kezdő újságírót a Naptár élére kinevezni, hiszen a goricskói „száműzetés” évei után csakhamar újból bekapcsolódott Lendva kulturális életébe. Ünnepélyeket szervezett, szerkesztői bizottságok tagjaként kiadványok szerkesztésében, társszerkesztésében is szerepet vállalt.

A hetvenes években alakult helyi Kultúrszervezetek Szövetségében is tervekkel hozakodott elő (galéria, néprajzi gyűjtemény, régészeti állandó kiállítás /Oloris/), ezekre később, a 90-es években hosszabb beszámolókban emlékezett vissza.

Elsőként írt figyelemfelkeltő összefoglalót, ismeretterjesztő cikkeket Zala Györgyről, Pataky Kálmánról és a lendvai Ugar „művészeiről”. Később szlovén kollégáit is biztatta, írjanak, vagy bocsássák rendelkezésére a Lendva-vidék történetével, vallási és kulturális múltjával fogalakozó írásaikat, képzőművészeti-esztétikai fejtegetéseiket (Huzjan Z., Sagadin V.). Egyik kezdeményezője volt a Lendvai Füzetek kétnyelvű periodikának, melynek első, 1973-ban megjelent számát (Varga S.: A lendvai tűzoltóság krónikája), majd a hetvenes és nyolcvanas években többet is, szerkesztett. A kiadó aktuális, hosszabb lélegzetű tanulmányok, dokumentumanyagok, politikai összejövetelek és tanácskozások anyagának propagálását, a szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tételét szánta a sorozat céljának. S így is lett. A történelmi-krónikás fejtegetés mellett az 1976-ban megjelent 3. számban a kétnyelvű oktatás, az 1983-ban megjelent 10. számban az irodalmi hagyomány (Vlaj L.), a 11.-ben pedig a lendvai kőolajbányászat története került górcső alá, utóbbi ráadásul első ízben említette a petesháziak 1948-as igazságtalan kitelepítésének ügyét.

1S8