Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

lásban találták meg. A Naptár és a Népújság, valamint a magyar nyelvű rádiózás elindításával, az íráskészséggel rendelkező szak­emberekre is szükség mutatkozott. Mivel az említett időszakban újságíróképzésre nem volt mód, így a már meglévő tanárokból verbuválta a muravidéki sajtóház (Obmurski tednik) és a könyv­kiadó (Pomurska založba) az első szerkesztőket, fordítókat és a fiatal írástudókat. Muravidékre is állt az, ami a Kárpát-medence más régióira: itt is a tanítókból lettek az első szerkesztők, később recenzensek és kritikusok. Az éppen akkor indult Tavaszvárás­­nemzedék írói, Szúnyogh Sándor, Varga József és Szórni Pál is ta­­nítói-tanári oklevéllel a zsebükben váltak a Vlaj Lajossal szárnyait bontogató szlovéniai magyar irodalom első alkotóivá. (Szúnyogh Sándor később pályát változtatott, s újságíró lett, de Varga és Szórni - utóbbi haláláig, előbbi nyugdíjba vonulásáig - megma­radt pedagógusnak.) A muravidéki magyar irodalom folytonosságát e nemzedék tel­jes vértezetében megjelenésétől, a hetvenes évek elején kiadott Ta­­vaszvárás antológiától számítjuk. Olyan határkő ez, mely megadta ennek az irodalomnak az alaphangját, s ma is orientációs pontként szolgál a későbbi nemzedékek íróinak és a fiatal pályakezdőknek. A magyar nyelvű tudományosság kezdetét azonban jóval ké­sőbbre, a nyolcvanas évek elejére datáljuk. Ekkor, főleg a már fel­gyülemlett irodalmi termésnek és az egyre sűrűbben jelentkező kritikai igénynek köszönhetően, irodalomtörténeti-kritikai írások, dolgozatok és kismonográfiák jelentek meg hazai végzős bölcsé­szek, valamint a maribori magyar tanszéken vendégtanári teen­dőket végző oktatók tollából. Az irodalomtörténeti-nyelvészeti tanulmányok mellett főleg politológiai és történelmi, szociológiai és néprajzi tárgyú szövegek, szociográfiai írások láttak napvilágot. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom